Századok – 1968
Közlemények - Le Goff; Jacques: Van-e Annales-iskola? 145
VAN-E ANNALES-ISKOLA ? 151 módszer egyik eltévelyedése" cím alatt emelte fel szavát az önmagukba zárkózott helyi monográfiák ellen, kijelentve, hogy „nem a különösből megyünk az általánoshoz, hanem csak az ellenkező irányú mozgás szabja meg a helyi vizsgálat jelentőségót".3 1 A hagyományos erudíció elavult felszerelésével szemben az Annales új típusú dokumentumokat igyekezett a kutatók, történészek kezébe adni, megtanítva őket ezek felhasználására is. Olykor csak a hagyományos erudíció eszközeinek és módszereinek kijavításáról, reformjáról volt szó. Egyszer Lucien Fèbvre követelt „megbízható ós teljes szótárakat a nyelv állapotáról egy-egy korszakban, meg írói és tudós-lexikonokat".32 Más alkalommal Marc Bloch üdvözölte és ajánlotta „tudományos felszerelésünk egyik pozitívumát", a tárgymutatót,33 vagy emelt indokolatlan vádat a római számok „ünnepélyes és tömör, de rendkívül kényelmetlen" használata ellen.3 4 Az Annales azonban főleg az addig többé-kevésbé elhanyagolt dokumentumtípusok fontosságát igyekezett megvilágítani. Idézem itt, csak ahogy lapozás közben a véletlen hozza, a végrendeleteket, mint a mentalitások történetének forrásait,3 5 a cóh-statutumokat,3 6 az ingóságok leltárait3 7 , a családi3 8 és üzemi3 9 levéltárakat, a számadáskönyveket és könyvviteli segédeszközöket4 0 , a parcellatérképeket4 1 , a piaci árjegyzékeket4 2 , a csőd-iratokat4 3 , a tengerészeti tanács iratait4 4 stb. Ezen új dokumentáció felkutatásában és feldolgozásában az Annales különösen ragaszkodott mindahhoz, ami számszerű, kvantitatív történelmi adatok megállapításához volt felhasználható. Itt sem azért, hogy az öncélú erudíció egy újabb formáját tegye magáévá, amely befejezettnek tekinti a történészi munkát, mihelyt sikerült számokat összehoznia, statisztikákat összeállítania, görbéket megrajzolnia. Az igazi történészi munka csak ezután kezdődik, azzal, hogy a történész a használható formába öntött számszerű adatokat értelmezi és felhasználja. Mindenütt, ahol a dokumentáció lehetővé teszi e kvantitatív történelem kialakítását, nem pusztán a modern időkben és nem is pusztán a gazdaság- ós társadalomtörténet területén, csak az ilyen fajta történészmunka emelheti ki a történelmet az impresszionizmusból ós a szépirodalomból. De az Annales azért nem engedte magát a számoktól megbabonázni. Lucien Fèbvre 1934-ben „a számokról ós a számok őszinteségéről" írva45 figyelmeztette olvasóit a történeti dokumentáció számszerű adatainak hamis ártatlanságára. Marc Bloch pedig így írt: „Olyan kornak fiaként, amely a számoknak barátja, ki nem érezte közülünk szükségesnek, hogy a múlt vizsgálatában számszerűen meghatározott méretekkel helyettesítse a nagyságról vagy kicsinységről adott, bizonytalan becsléseket? A nehézségek azonban igen nagyok. Annyira, hogy a történészek hosszú időn át két egyformán henye magatartás közt ingadoztak: vagy készpénzként fogadták el az olyan dokumentumok adatait, amelyek látszólagos pontossága szemfényvesztés csupán, vagy pedig tagadták a pontos megfigyelés minden lehetőségét és kényelmes szkepticizmusba menekültek."46 Az Annales mindenek felett arra igyekezett, hogy a dokumentumokat úgy kezelje, mint társadalomtörténeti dokumentumokat. A mértékek ismeretével foglalkozó metrológiáról Marc Bloch 1934-ben ezt írta: „A metrológia tanulmányozása, értelmei? kutató kezében, olyan kísérleti eszközzé válhatik, amely nagy művelődési áramlatokat képes felderíteni."47 1939-ben pedig „Természeti gazdálkodás vagy pénzgazdálkodás: egy áldilemma" c. híres tanulmányában ezeket: „Minden, a fizetés formáira irányuló kutatásnak, ha célját el akarja érni, társadalmi kutatássá kell válnia, mint ahogy az egész gazdaságtörténeti kutatásnak is."4 8 1934-ben így nyilatkozott к helynóvkutatásról is.49 Tanárom, Charles Edmond Perrin ugyanezt mondta 1941-ben a diplomatikáról5 0 és 1936-ban a 31 1934, 364, sk. 1. 32 1930, 233. 1. 33 1931, 242. 1. 31 1932, 579-580. 1. "1929, 462-463. 1. , 33 1944, 48-55. 1. "1941, 41-54. 1. 38 1942/1, 31 -34. 1. 31 1930, 1-3; 1930, 64. sk; 1931, 368. sk. 1. " 1929, 58-59, 1. 41 1929, 557. 1. " 1940, 117-130. 1. " 1931, 542. sk. 1. "Des chiffres et de la candeur des chiffres. 1930, 565—571. 1. "1931, 368-369. 1. "1934, 492. 1. "1934, 280-282. 1. " Economie-nature ou économie-argent: un pseudo-dilemme. 1939, 16. 1. s "1934, 252. sk. és 1938, 82. 1. " 1941, 177. 1.
