Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
130 «• V. WINDISCH ÉVA plomatico-historicum ezzel a szerződéssel elvben is, gyakorlatban is megszűntnek tekinthető. A magyarországi szervezkedés csődjével egyidejűleg az erdélyi társaságok, az 1794-1795. évi események nyomásának csökkenésével, újjáélednek. 1796-ban megjelenik ,,A Magyar Nyelvmívelő Társaság munkáinak első darabja", amelyben a vegyes tartalom (a magyar nyelvre vonatkozó írások, honismertető, főleg természetrajzi cikkek, irodalmi igényű közlemények) mellett „Az erdélyi kézírásban lévő történetíróknak újabb és bővebb lajstroma" is napvilágot lát, bevezetésül az eddigi törekvések ismertetésével. A szerző Aranka kitér Kovachich működésének jelentőségére is: míg a Kéziratkiadó Társaság csak az elbeszélő forrásokkal foglalkozik, s az alkotmányra vonatkozó anyagot az országgyűlés által kirendelt biztosok gyűjtik össze, az oklevelek gyűjtésére pedig csak kevéssé tudott kiterjeszkedni: addig Kovachich egymaga vállalkozott arra a hatalmas munkára, hogy az okleveles anyagot összeszedje. Aranka ismerteti az oklevelek egybegyűjtésével járó nehézségeket, s dics,éri a „Magyar Mabillonius", Kovachich eljárását, aki először mindennek a lajstromát kívánta elkészíteni, hogy csak miután az egész anyagról képet nyert, fogjon hozzá a másoláshoz, publikáláshoz. Ezta szervező munkát szeretné Aranka Erdélyben is megkezdeni, egy tudós irányításával, aki „lenne erdélyi Kovachich!".108 A kötet megjelenése után Aranka Kovachichot kéri fel, hogy pesti támogatói és az itteni tudós és levelező tagok között a példányokat szétossza,10 9 s újabb mecénásokat és munkatársakat szerezzen a társaságnak. Ettől az időtől kezdve nyomul előtérbe a Nyelvművelő Társaság tevékenységében a történettudományi gyűjtés és kutatás. Benkő József és Aranka kutatóutakat tesznek történeti és régészeti anyag összegyűjtésére, a többi tag levéltárakban, kéziratgyűjteményekben dolgozik. Főcéljuk az Erdély történetére vonatkozó minél teljesebb forrásanyag-jegyzék összeállítása, s a forrásmunkák megszerzése — eredetiben vagy másolatban — a társaság gyűjteménye számára. A társaságnak valóban sikerül így gazdag forrásgyűjteményt létrehoznia, amit még külföldön található források jegyzékével is kiegészít. A régészeti gyűjtőtevékenység során nagymennyiségű régészeti lelet leírása kerül a társaság gyűjteményébe. Megindul ugyanakkor a gyűjtött anyag feldolgozása is: elhatározzák, részben meg is valósítják egyes vidékek, városok, vármegyék történetének monografikus feldolgozását, az önálló Erdély egyes korszakainak tudomá-A többi szerzők közül Skerleez a nemesség megszerzésének különféle módozatairól, Engel az Ilosvai-kódexről, Gottfried Kéler a nádori méltóságról kívánt írni. (OSzK. Kt, Fol. Lat, 50. f. 61.) Az intézetben tervezett egyéb művek felsorolása: Uo. f. 71. — Kovaehich törekvésére, hogy az intézetet Széchényi égisze alatt fenntartsa, utal egy kis gyűjtemény címe, mely szerint az anyagot „collegit, indicibus providit et junctim edidit ex Instituto Széchényiano-Diplomatico-Historico M. G. Kovachich . . ." (OSzK. Kt. Fol. Lat. 93.)Furcsa, hogy ugyanebben a műben más helyen az „Ex Instituto Batthyaniano Diplomatieo-Historico" szöveg szerepel. 108 A Magyar Nyelvmívelő Társaság munkáinak első darabja. Szebenben. 1796. Az említett részt közli Jancsó E.: i. m. 192—197. 1. Ezt a szövegrészt Aranka kéziratban is megküldte Kovachichnak: OSzK. Kt. Fol. Lat. 77. ff. 14—17. 109 Ezek: Esterházy József, Koháry Ferenc, Szerdahelyi Pál, Majthényi László, Vay József (5 forintot fizetnek évente); Almásy Pál, Orczy László, Hadik János, Podmaniczky József, Darvas János, Cziráky, Széchen kamarai elnök (még nem fizettek, de jelentkeztek); Lendvay Márton kamarai levéltáros, Pethő Jakab helytartósági tanácsos, Tallián expeditor, Mészáros Ignác, Kis István könyvkötő és maga Kovachich (tudós és levelező tagok). (Aranka levele Kovachichhoz. 1796. nov. 6. K. Lev. XIII. köt. ff. 34—35.)
