Századok – 1968

Krónika - Az NDK IV. Német Történészkongresszusa (Borus József) 1283

KRÓNIKA 1285 met munkásmozgalom történetének kutatása. Az NDK 20. évfordulójára való előkészületekben komoly szerepe van a történelmi propagandának. A cél az, hogy a történelem valóban az emberiség vezetője és tanítómestere legyen, ós ez csak a szocialista társadalomban valósulhat meg. Az október 9-i, délutáni ülésen elsőnek V. M. Hvosztov akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője üdvözölte a kongresszust. Hvosztov akadémikus részletesen foglalkozott a történettudomány helyével a társadalomtudományok között, és hangsúlyozta a történészek felelősségét. — Ugyancsak ezen a délutánon szólalt fel a Vietnami Történelmi Társulat elnöke, aki betegágyából kelt fel, hogy elmondja felszólalását. Ismertette a vietnami történettudomány múltját és eredményeit, s nagy tetszéssel fogadott beszéde végeztével arannyal hímzett vörös selyemzászlót adott át az NDK történészeinek. A plenáris ülésen összesen tízen szólaltak fel, a két főreferátumhoz kapcsolódva. E felszólalások sokoldalúan világították meg az NDK történettudományának helyzetét, problémáit, érdekes képet adtak az ottani történészek munkájáról, de gondjairól is. Többen foglalkoztak a történeti tudat meghatározásával, szerepével, a történeti gondolkodással, a történészek és filozófusok egymásrautaltságával, a pártosság ós objektivitás kérdésével. Szinte minden felszólaló kitért a nyugat-német történészek különböző állításainak részletes cáfolatára, többek között a novemberi forradalommal, a történelemoktatással, vagy akár 1871-gyel kapcsolatban. Ugyancsak számos felszólalásban hangot kapott a csehszlovák történetírásben előfordult jelenségek miatti aggodalom, továbbá az öt baráti szocialista ország 1968. augusztus 21-i cselekedetének helyeslése. A vita október 10-én délelőtt is folytatódott, majd a Német Történelmi Társulat közgyűlésére került sor; a külföldi delegációknak erre az időre rövid városnézést szerveztek. A közgyűlés megválasztotta a társulat felemelt létszámú, a korábbi 42 helyett 52 tagú elnökségét. A társulat új elnöke Dr. Joachim Streisand berlini egyetemi tanár lett. Október 10-én délután és 11-én délelőtt a munka szekciókban folytatódott. Lipcse különböző helyein. „A novemberi forradalom jelentősógé"-vel foglalkozó szekcióban 200-an vettek részt, és meghívták a forradalom veteránjait is. A „Történelemszemlélet ós történeti tudat a fejlett szocialista társadalmi rendszer létrehozásakor" szekcióban mintegy 120-an, „A burzsoázia stratégiája és taktikája az imperializmus ós szocializmus közötti vitában" témával foglalkozó szekcióban 260-an, a „Birodalmi egyesülés 1871-ben Németországban — története és következményei" szekcióban 90-en, „A szocializmus eszméinek fejlődése a német munkásmozgalomban a demokráciáért, a társadalmi haladásért és szocializmusért vívott harcban" szekcióban 80-an, „A tudományostechnikai forradalom lényege és történelmi helye, a munkásmozgalom imperializmus -ellenes harcában" szekcióban 60-an, az „Afrika, Ázsia és Latinamerika népeinek antiimperialista felszabadító harca a nemzeti demokrácia létrehozásáért" szekcióban 130-an, „A kapitalizmus előtti társadalmi alakulatok kialakulása és rendszerjellege" szekcióban 120-an, végül a „Forradalmak a középkorból az újkorba való átmenet időszakában" szekcióban 100-an vettek részt. A magyar delegáció kis száma folytán természetesen nem volt lehetőség valamenynyi szekció megbeszélésein való részvételre, s az sem látszott célszerűnek, hogy egymás után több szekció ülését meglátogassuk. Ezért Székely György „A kapitalizmus előtti társadalmi alakulatok kialakulása és rendszerjellege" címmel tárgyaló munkacsoportban vett részt, jelen beszámoló szerzője pedig a történelemszemlélettel foglalkozó munkacsoportban . A kapitalizmus előtti társadalmi alakulatokkal foglalkozó megbeszélés kiindulópontja Rigobert Günther ókortörténész, a lipcsei Karl Marx egyetem professzorának a Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 1968. 9., kongresszusi számában megjelent tanulmánya volt, „A kapitalizmus előtti társadalmi alakulatok kialakulása és rendszerjellege' . Günther professzor a tanulmány fő kérdéseit szóbeli előadásban is bőven kifejtette. Charlotte Welskopf professzornő külföldi útja miatt alig volt jelen olyan szakember, aki az ókor és középkor világtörténeti kérdéseit átfoghatta volna, így a vitában inkább az egyes korok és területek speciális kérdéseiről esett szó. Több hozzászólás hozott új kutatási eredményt és anyagot, mások viszont elvi kérdésekkel foglalkoztak, beleértve a marxizmus klasszikusai tanításainak értelmezését is. A vita középpontjában az ázsiai formáció értelmezése állott. Hozzászólás hangzott el a felépítmény viszonylagos önállóságáról, az őstörténet és az őstársadalom kérdéseiről, a marxizmus klasszikusai és Morgan, illetve Kovalevszkij viszonyáról, az ázsiai termelőmódról, az ókori kínai társadalomról, az indiai feudalizmus előzményeiről, Afrika VIII.—XVI. századi múltjáról, a társadalmi-gazdasági alakulatok rendszerezéséről, az antik tulajdonformákról és ideológiai vetületeikről, a rabszolgatartó ideológiának a római jogban való tükröződéséről, a későantik társadalmi forradalomról, a feudalizmus