Századok – 1968

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1273

KRÓNIKA 1277 A továbbiakban a hozzászóló elemezte a szakköri keretekben folytatandó helytörténeti kutatást elősegítő kiadványokat, majd részletesen ismertette a helytörténeti irodalom azon alkotásait — a helytörténeti olvasókönyveket — amelyeket a tanítási órákon a pedagógusok közvetlenül is felhasználhatnak munkájuk eredményesebbé tétele érdekében. Juhász Imre tanár (Hajdúszoboszló) a helytörténet tanításának problémaköréből először a történelemtanár felelősségének kérdését elemezte. Véleménye szerint a helytörténet színvonalas tanítása fokozott követelmények elé állítja a tanárokat. Hozzászólása további részében részletesen elemezte a szakkörök szerepét a helytörténeti műveltség növelésében. Kuczy Károly tanár (Kalocsa) a helytörténet helyes arányú tanítása érdekében javasolta a középiskolák első osztályaiban az éveleji órákon az iskola székhelyének és környékének ismertetését, a helytörténettel foglalkozó órák számának növelését, a honismereti szakkörök fokozottabb szervezését, valamint az érettségi tételek között helytörténeti tétel szerepeltetését. Vörös Károly múzeológus hozzászólásában a helytörténeti vonatkozású pedagógiai és népművelési helyi igények minél szólesebbkörű kielégítése céljából helytörténeti adattárak létrehozását javasolta. Egy-egy kisebb helység történetére vonatkozóan is különböző régi és modern publikációban a levéltárak helységek szerint csoportosított anyagában, meglepően nagy számú adat található, melyekből a helység történetének olyan jellemző fővonásai, mint pl. a népességszám, az újabb korban a foglalkozások szerinti összetétel alakulása, a vagyoni viszonyok, birtokmegoszlás fejlődése megfelelően figyelemmel kísérhető. Vörös Károly felhívta a figyelmet e szempontból a statisztikai kiadványokban, a régebbi helyismereti irodalomban található adatokra, a régi, a levéltárak által katalógusszerűen most közzétett térképanyag tanulmányozásának fontosságára. Ennek az adatanyagnak összegyűjtése nem igényel hosszadalmasabb, a távoli kutatók számára sok időt rabló kutatást: egyszerűen hozzáférhető, kigyűjthető adatokról van szó. Hangsúlyozta, hogy ezek az adatok egyrészt önmagukban nem, vagy csak ritkán adnak összefüggő képet a helység történetéről, másrészt sok esetben bizonyos kritikával kezelendők. Összegyűjtésük azonban elengedhetetlen előfeltétele minden rendszeres helytörténeti vonatkozású munkának, akár pedagógiai, akár népművelési szempontból. PékJózsefné tanár (Zalaegerszeg) főleg saját tapasztalatai alapján ismertette, hogy Zala megyében milyen szempontok alapján és hogyan lehet felhasználni a helytörténetet az általános iskolákban az oktató-nevelő munka során. Vigh Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum főmunkatársa hozzászólásában a politikai történet helyét vizsgálta a helytörténeti kutatásban. Véleménye szerint még mindig csak az uralkodó osztály és a kommunista mozgalom történetére korlátozzuk a kutatást; keveset foglalkozunk az ellenzéki pártok és egyéb politikai mozgalmak történetével. — Buzsás Lajos a Dunántúli Tudományos Intézet osztályvezetője hozzászólásában bemutatta az Intézet kutatómunkáját az Észak-Mecseki szénbányák beszüntetésében érdekelt 27 falu új lehetőségeinek feltárásában. Ez a munka is bizonyítja, hogy a helytörténeti kutatás hogyan segítheti elő a jelen kérdéseinek megoldását. — Kovách Zoltán főiskolai adjunktus (Szeged) tanári gyakorlata alapján hangsúlyozta a helytörténeti adatok felhasználásának lényeges szerepét az oktató-nevelő munkában. — Szántó Imre egyetemi docens (Szeged) hozzászólásában azt bizonyította, hogy a szülőföld szeretete szerves része a szocialista hazafiságnak és összekapcsolható a proletár internacionalizmussal. — Dér László a TIT Országos Történelmi Választmányának titkára kiemelte, hogy a népművelés terén azt tapasztalta: az embereket nemcsak az eseménytörténet érdekli, a legélénkebb viták a történetszemlélet, a történeti demográfia és a szociológia terén bontakoztak ki. — Kerecsényi Edit múzeumigazgató (Nagykanizsa) a helytörténeti munka egyik műfajáról, a helytörténeti kiállításokról beszélt. A nagykanizsai múzeum a Zalamegyei levéltárral együtt már több falukiállítást rendezett és ennek során igen jó tapasztalatokat nyertek, — Simonjfy Emil levéltáros (Zalaegerszeg) is a politikai történet és a helytörténet viszonyát vizsgálta. Az országos történetbe való bekapcsolódás ürügyén nem szabad újra elmondani rövidebben azt, amit az országos történelem kézikönyvei jobban megtesznek. De a politikai felépítmény vizsgálata igen fontos, a helyi politikai küzdelmeket is fel kell tárni. — Oltvai Ferenc levéltárigazgató (Szeged) beszámolt arról, hogy a Csongrád megyei Helytörténeti Bizottságban tanulmánykötet, szemle és a városi monográfia előmunkálatainak ügye került szóba. Benda Kálmán a hozzászólásokra adott válaszában megállapította, hogy — úgy látja — a jelenlevők általában egyetértenek problémafelvetésével, ugyanakkor sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a helytörténet történettudományi és nevelési feladatairól a vita összekeveredett, és hogy pedagógus részről — legalább is a vitában résztvevők — 27 Századok 1908/5-6