Századok – 1968
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1273
KRÓNIKA 1273 küzdeni is tudott. Volt véleménye és volt bátorsága is, hogy véleményét hangoztassa. Mindenütt fáradhatatlanul harcolt a helyesként felismert közügyért. Szókimondó egyénisége tiszteletet parancsolt ellenfelei előtt is: olyan erény ez, mely, mint jelleniszilárdság, nemcsak az egyénnek válik díszére, de a közéletben válik igazán építő, nélkülözhetetlen társadalmi értékké. Szegényebbek lettünk egy kiváló könyvtárossal, kitűnő történésszel, harcos, meg nem alkuvó kommunistával és igaz baráttal. Waldapfel Esztert elveszítettük, de nem veszíthetjük el azt, amit dolgos élete során alkotott: ott fogjuk mindenkor találni műveit a jövő tudományában. Mátrai László A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A központ hírei A centenáris közgyűlés határozata alapján Társulatunk Elnöksége Ember Győző elnök vezetésével bizottságot küldött ki azzal a megbízatással ,4 hogy a társulati alapszabályok módosítására tegyen javaslatot. (A bizottság tagjai: Székely György alelnök, Borús József titkár és Szabad György igazgatóválasztmányi tag.) Az Elnökség 1968. május 29-i ülésén Pach Zsigmond Pál társulati alelnök elnökletével tartott ülésén megvitatta a bizottság jelentését, Szabad György különvéleményét és a bizottsági anyagok alapján készült titkársági előterjesztést, s azok alapos megvitatása után olyan javaslattal fordult az igazgatóválasztmányhoz, amelyben hangsúlyozta: a Társulat működési gyakorlata szükségessé teszi a jelenleg érvényben levő, számos pontjában azonban betarthatatlan, vagy kedvezőtlen alapszabályok módosítását. * Társulatunk Igazgatóválasztmányának 1968. június 14-ére összehívott ülésén Székely György társulati alelnök elnökölt. Berend T. Iván főtitkári referátumában beszámolt a közgyűlés óta eltelt időszak társulati tevékenységéről, majd részletesen ismertette előterjesztését az alapszabályok módosítása tárgyában. A legfontosabb változtatási javaslatok két kérdést érintettek: a társulati tagság fogalmát ós a Társulat vezető szerveinek felépítését. A referátum elvetette azt a véleményt, amely a Társulatot a szaktörténészekből akarta felépíteni — mégpedig kutatói ill. oktatói tagozatok keretében — sa nem hivatásszerűen történelemmel foglalkozók csupán pártolótagként léphetnének a Társulat soraiba. A referátum aláhúzta, hogy az arisztokratikus elzárkózás ellentétes a Társulat tradícióival, jelen céljaival — de szükségesnek látszik az eddigi két kategória — tiszteletbeli tag és rendes tag — bővítése a pártoló tag kategóriájával, amely intézmények, jogi személyek (üzemek, iskolák) belépése esetén alkalmazandó. Az alapszabályok módosításának másik fontos mozzanata a Társulat vezető szerveinek átalakítása abból a célból, hogy a Társulat vezetése demokratikusabbá, ennek révén egész tevékenysége az eddiginél hatékonyabbá váljék. Ezért szükséges az Elnökség és a titkárság összeolvadása társulati vezetőséggé, a külön Elnökség megszűnése. így a társulati munka elvi irányítása és ellenőrzése a közgyűlések között az új, a jelenleginél kisebb létszámú igazgatóválasztmány feladatává válnék. A gyakorlati ügyintézést és irányítást pedig egyetlen vezetőszerv látná el. Ez a vezetőség a Társulat elnökéből, alelnökeiből, főtitkárából és titkáraiból állana, akik az Igazgatóválasztmány tagjaiból kerülnek ki és számuk mintegy 10 fő lehet. A főtitkári referátum elhangzása utáni vitában elsőnek hozzászóló Komjáthy Miklós felvetette, hogy nem látja a tagsági kategóriák megkülönböztetésének jelentőségét. — Szabad György kifejtette — különvéleményének megfelelően — hogy csak képesített történész lehet a Társulat rendes tagja, s a történetkedvelők csak pártolótagok lehetnek. Helytelenítette a közvetett választást és javasolta, hogy a Társulat legyen a történészek érdekképviseleti szerve. — Ezt az elgondolást Bánki György helytelenítette, s ugyanakkor támogatta a vezetőszervek átalakítására vonatkozó előterjesztést. — Mód Aladár a Társulat és a TIT közötti munkakapcsolat meglazulásáról, a népszerű történeti folyóirat
