Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1248 FOLYŐIRATSZEML E története 1. kötetét (480. 1.), R. K. ismerteti Nemes Dezsőnek a Bethlen-kormány osztrák akciójáról az Acta Historicában megjelent tanulmányát (485—486. 1.). 4. szám. — JOSEF MACEK: György király és Franciaország 1466 — 1468 (497 — 634. 1.) a Bibliothèque Nationale kevéssé ismert forrásanyagára támaszkodva ismerteti a Csehország és Franciaország közti közeledés egyik szakaszát. A cseh király ekkor támogatta XI. Lajosnak egyetemes zsinat összehívására irányuló fáradozásait (s ebben a huszita inozgalom irányvonalát követte). Gosvin Spán z Barnstejna követ előterjesztette a francia királynak Podëbrad György tervezetét, amely a milanói hercegség bevonásával közvetlenül Burgundia ellen irányuló, de szélesebben a pápaság ellen is kiélezett szövetséget javasolt. A javaslatból csak annyi valósult meg, hogy Franciaország semleges maradt a Csehország ellen folyó háborúban, s XI. Lajos közbenjárt a pápánál György kiátkozásának felfüggesztése érdekében. A kapcsolat mégis jelentős, mert a középkori univerzalizmus ellen az állami szuverenitásért vívott harcnak egyik állomása is volt. — MIOHAL REIMAN: AZ 1917-es Orosz Február (536 — 660. 1.) a háború alatti fejlődést is részletesen számba véve úgy látja, hogy ekkor a súlyos anyagi helyzet miatt nagy népmozgalom indult meg, s egy radikális forradalom érlelődött, az országban uralkodó politikai helyzet viszont lehetetlenné tette ennek kibontakozását. A politikai élet megkötöttségei közt a mensevikek és eszerek többet tudtak tevékenykedni, mint a bolsevikok, ezért is voltak ismertebbek. Az uralkodó légkör miatt a kitörés után a spontaneitásnak még nagy szerepe volt. A bolsevikok számára a helyzet kedvezőtlen volt, a Sljapnyikov vezette Orosz Iroda nehéz helyzete és hibái miatt is. A hatalomnak a szovjetek által való átvételéhez még nem érett meg a helyzet. A mensevikek és eszerek nem ebben tévedtek, hanem abban, hogy rosszul ítélték meg az osztályerőviszonyok további alakulását. — A vitarovatban KABEL PICHLÍK: A hadikölcsönök szabotálása és a cseh politika 1914 —1915 (561 — 576. 1.) vitába száll B. Michelnek az 1966. évi 5. számban közölt vitacikkével (ld. Századok 1967. 3 — 4. sz. 776. 1.), a francia szerző fő forrása nem volt ismeretlen, ahogy Michel gondolta, s nem látja eléggé differenciáltan a korabeli cseh politikát, amely a háború kimenetelének mindkét lehetőségére felkészült. Az adott állásfoglalás a hadikölcsön ügyében viszont nem valami messzelátó politika következménye volt, hanem a szűkebb gazdasági érdekek védelmével magyarázható. MIROSLAV TOEGEL: Komensky, a német protestánsok és a vesztfáliai béke (591 — 593. 1.) Bedficli Sindelárral vitatkozva újból kifejti véleményét, hogy Csehország súlyos politikai helyzetéért nem lehet egyedül a béketárgyalásokon résztvevő protestáns német rendeket felelőssé tenni. - N. HISTORICKÎ ÖASOPIS 1967. 3. szám. — MÁRIA VYVÍJALOVÁ: Juraj Palkovié viszonya a magyar nemzeti emancipációs törekvésekhez (345 — 364. 1.) annak kapcsán, hogy Széchényi Ferenc 1804-ben a József nádor tiszteletére készülő kiadványhoz Palkovictól kért szlovák nyelvű üdvözlő verset, s ezt Palkovié szlovák lapkiadási kérelmének támogatásával kötötte össze, s ebben az ügyben több levelet váltottak, kifejti Palkovié álláspontját a magyar nemzeti mozgalom tekintetében: a magyar nemesség nemzeti törekvései Palkovié véleménye szerint általában elősegítik a művelődést Magyarországon, ezért helyesli, de a nehezebb helyzetben levő szlovák mozgalom számára is ugyanolyan jogokat igényel, ós elítéli a magyarosítást. — VALÉRIÁN BYSTRICKY: A Balkán-szövetség létrejötte és a csehszlovák külpolitika (365 — 387. 1.) megállapítja, hogy Csehszlovákia 1933 során támogatta a jugoszláv—bolgár közeledést, mert ennek révén Jugoszlávia nyugodtabban nézhetett szembe Magyarországgal. A román külpolitika viszont ellenezte a közeledést, mert Bulgária nem volt hajlandó a status quo garantálására, ezért a Balkán-szövetség tervéből kihagyta. 1933 végén Titulescu nyomására Benes is csatlakozott ehhez a felfogáshoz. Bulgária hajlandó volt egyenkint megnemtámadási szerződést kötni szomszédjaival, ez azonban nem elégítette ki azokat. 1934 februárjában ezért Bulgária nélkül kötötték meg a szövetséget. A status quo melletti kiállásával és az olasz befolyás visszaszorításával ez a szövetség alapjában pozitív szerepet játszott. A csehszlovák külpolitika igyekezett elősegíteni a továbbiakban a Balkán-szövetség és a kisantant közti együttműködést, ez azonban a deklarációkon nem jutott túl, mert Görögország a németektől való félelmében ellenezte. Titulescu bukása után már ez a deklaratív együttműködés is megszűnt. — MARTIN VIETOR: AZ önkormányzat a magyar állam elméletében és gyakorlatában a dualizmus idején (388 — 397. 1.) bevezetőben a centralisták nézeteit ismerteti. 1867 után a magyar uralkodó osztályok egyrészt az erősen centralizált Ausztria ellensúlyozására, másrészt a nemzetiségek miatt építették ki a központosított államrendszert. Az önkormányzat