Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
KOVACHICH MÁRTON GYÖRCfV 119 egyes kéziratköteteket saját gyűjteményéből lemásolásra enged át, másokat maga irat le Kovachich számára; felajánlja egy írnok állandó tartásának költségeit is.6 2 Fejérváry Károly nemcsak változatlanul lelkesedik Kovachich terveiért, s nemcsak iratjegyzékeket, országgyűlési iratokat küld, de leveleivel a környék levéltártulajdonosaihoz fordul, s megkísérli őket rábírni Kovachich támogatására. Akciója sikerét azonban maga is pesszimisztikusan ítéli meg: az ő vidékén kevesen becsülik a történeti forrásokat, s aki ért is hozzájuk, féltékenyen zár alatt tartja iratait. Azt tanácsolja Kovachichnak, kérje a nádort, ajánlja a megyék és a magánosok figyelmébe, hogy pénzzel, iratokkal támogassák célkitűzéseit.63 Viser Ádám is tovább igyekszik Kovachich „herkulesi" törekvéseit előmozdítani; megküldi a pécsi „cimeliá"-k jegyzékét; felhívja a figyelmét Nyrkállói Tamás formuláskönyvére.64 Battyhány Ignác erdélyi püspök régi iratok jegyzékét küldi meg;6 5 Szirmay Antal is kutat országgyűlési iratok után, megyei levéltárakat vizsgál át, jegyzékeket küld, a munkácsi püspöknél érdeklődik iratanyag után.6 6 Mindezeken túl, a leglényegesebb segítséget a korszak két kiváló egyénisége nyújtja Kovachichnak: Skerlecz és Hajnóczy. Skerlecz Miklósnak, Zágráb megye haladó gondolkodású főispánjának, a korszak jelentős közgazdasági szakemberének feltehető szerepére a Vestigia Comitiorum létrejöttében s közreműködésére a mű elkészültében már utaltunk. Ugyanígy hozzájárul Skerlecz a Vestigia Comitiorum-nak a kilencvenes években készülő kiegészítéséhez, a Supplementum ad Vestigia Comitiorum című háromkötetes kiadványhoz a jegyzetapparátus elkészítésével, s javaslatokat tesz a munka összeszerkesztését illetően is. De ezenkívül általában is élénk figyelemmel kíséri Kovachich munkásságát, tanácsokat ad, bírálja a kitűzött feladatokat; értékeli — s igen nagyra — Kovachich tevékenységét, óvja a szétszóródástól, a túl sokat akarástól. Közvetlenebbül kapcsolódik az Institutum működéséhez Hajnóczy tevékenysége. Hajnóczy 1787-től kezdve foglalkozott történeti forrásanyag gyűjtésével, tehát régebben, mint Kovachich, s e tevékenységét élete végéig folytatta. Egyike volt kora legjelentősebb anyaggyűjtőinek, s csak a jakobinus összeesküvésben játszott szerepe okozta, hogy neve nem mint tudósé maradt fenn. Mint Kovachichot, őt is elsősorban a jogtörténet érdekelte, de jelentőd gyűjteményt hozott létre oklevélmásolatokból is. Hogy a jogtörténeti anyag felhasználását illető elgondolásai lényegesen különböztek Kovachich célkitűzéseitől, ez nem zavarta kettejük meleg barátságát, melynek épp a közös forrásgyűjtő szenvedély volt az alapja.67 1791 végén kerülnek először 62 Nota e. jegyzet a Széehényi-család levéltárában, P. 623. alatt. (I. köt. 13. sz. I. csomó. 9. sz.) Széchényi levele: K. Lev. VIII. köt. f. 77.; Kovachich lpvelei: Széchényilevéltár, P. 623. 63 K. Lev. VIII. köt. ff. 65—66, 69—70. 64 K. Lev. IX. köt. ff. 151—152, 154—155. 65 Uo. f. 158. 66 K. Lev. VIII. köt. f. 93., IX. köt. ff. 40—41. 67 Hajnóczy anyaggyűjtő tevékenységét részletesen ismerteti Bonis György : Hajnóczy József. Bpest. 1954. 54—65. 1. Kitér Hajnóczy ós Kovachich kapcsolatára is. Erről a kapcsolatról Benda Kálmán nagy kiadványában is szó esik (A magyar jakobinusok iratai. I. köt. Bpest. 1957. 746—749. 1.), ahol Benda Hajnóczy Kovaehichhoz intézett 1792. ápr. 16-i levelét közli. így e kapcsolat részleteinek, valamint Hajnóczy ezirányú munkásságának ismertetését itt feleslegesnek érezzük; mindössze Hajnóczynak az Institutum érdekében kifejtett tevékenységéről számolunk be.
