Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1235 tikája és minden országot egyenjogúként kezelő külpolitikája szintén nagy hatással van. Az iparosítás és a paraszti gazdaságok szövetkezetekben való egyesítése a gazdasági felemelkedés lehetőségét mutatja be az emberiségnek. Az egész szovjet fejlődés, születése pillanatától a béke szolgálatában állt. Mindez együtt teszi a szocializmus eszméit egyre vonzóbbakká világviszonylatban. — G. N. GOLIKOV, G. Z. MUHINA: Világtörténelmi jelentőségű forradalmi tapasztalat (34—51. 1.) a készülő többkötetes párttörténet III/l. kötetének problémáit ismerteti. Az Októberi Forradalom történetét tárgyaló kötet az évfordulóra jelent meg. Összeállításánál számos probléma vetődött fel, mert sok kérdés még nincs monografikusán kidolgozva (a békés átmenet problematikája, a forradalmi válság, a forradalom országos méretekben való győzelme). A kötet sok kérdésben hoz újat. így részletesen elemzi az elmélet jelentőségót a forradalom menetében. Két nagy korszakot ismer, a forradalom előkészítésének a korát (s ezen belül a békés átmenet és a fegyveres felkelésre való felkészülés alkorszakait), és a forradalom győzelméért vívott harc korszakát. Részletesen mutatja be a kötet a néptömegek részvételét a forradalomban, a különböző demokratikus áramlatok egyesítését, a párt szerepét a győzelem kivívásában. Sok szó esik a Trockij-fóle kalandor, antileninista politika elleni harcról, a parasztság és egyéb rétegek felsorakozásáról a forradalom mellett. A fegyveres harc kezdetét a kötet október 24. reggelétől számítja. A. M. SZOVOKIN: A forradalmi gyűrű létrehozása Petrograd körül az októberi fegyveres felkelés előestéjén (52 — 62. 1.) sok adattal részletezi, hogyan szervezték meg a bolsevikok Lenin személyes irányításával a főváros környékének fontosabb pontjain (Helsinki, Viborg, Reval, Kronstadt) a szovjeteket, és a helyőrségeket hogyan állították a bolsevikok oldalára, amit jól mutatott a szovjetek északi területi kongresszusa. Ennek az eredménye volt, hogy itt a forradalom majdnem Petrográddal egyidőben győzött, s az egész Baltikum szilárdan a szovjethatalom oldalára állt. — Miso NIKOLOV: A Nagy Október és a bulgáriai forradalmi mozgalom (63 — 73. 1.) 1917-től napjainkig tekinti át a mozgalom fejlődésót és a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatok elmélyülését. — HEVESI GYULA: Október hatása a magyarországi forradalmi mozgalomra (74—80. 1.) a világháború alatti munkásmozgalom fejlődését, az orosz forradalom mély hatását mutatja be 1918 novemberéig, a KMP megalakulásáig. — UMBEBTO TERBACINI: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Olaszország (81 — 91. 1.) szintén a világháború alatti helyzetből kiindulva mutatja a forradalom hatását, a szocialista párton belül a forradalmi, ún. maximalista szárny kialakulását, az olasz dolgozók fellépéseit a szovjet állam védelmében, sztrájkharcaikat az Olasz Kommunista Párt megalakulásáig 1921-ben. — A. F. SULGOVSZKIJ: Az oroszországi proletár forradalom és az antiimperialista mozgalom Latin-Amerikában (92 — 106. 1.) a közvetlen hatást a munkásmozgalom forradalmasodásában látja, ennek eredményeképpen a vezető országokban 1918—1922 közt megalakultak a kommunista pártok. A további következmény volt az 1920-as években az antiimperialista mozgalom kibontakozása a szűk értelmiségi körökből. Az antiimperialista ligák szóles tömegeket mozgattak meg, s éles harcot folytattak az APRA (Amerikai Népi Forradalmi Egyesülés) ellen, amely a munkásosztály kialakulatlanságára hivatkozva az antiimperialista harc vezetését a középrétegek kezébe akarta adni, s az osztályharc kiküszöbölését óhajtotta. — Befejeződik az Októberi Forradalom évfordulóival kapcsolatos röplapok szövegének a közlése (107 —118.1.).]— V. V. Adoratszkij Októberről (119 —125.1.) az ekkor német internálásban levő forradalmár ós tu -dós naplójából közöl részleteket szeptember — decemberből. Adoratszkij a hozzá érkező hírekhez fűzött megjegyzéseket. — Az olasz munkásmozgalom vezetői a Nagy Októberről (126 —130. 1.) az Olasz Kommunista Párt két és a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja egy tagjának személyes visszaemlékezéseit közli. — О. V. KUZNYECOVA: Morgan Phillips Price-ról, a Nagy Október szemtanújáról és visszaemlékezéseiről (131 — 134. 1.) röviden bemutatja az angol újságírót ós politikust, aki a liberális párt tagjaként került tudósítónak a háború alatt Oroszországba, s 1919-ig az események szemtanúja volt. 1919-ben az angol munkáspárt tagja lett, 1921-ben könyvet jelentett meg a forradalomról. Maga reformista maradt, könyvében vannak pontatlanságok, de egészében hű képet ad az eseményekről. Utána a folyóirat részleteket közöl Price könyvéből (134—144. 1.). — Sz. M. STYEMENKO: A szovjet vezérkar és a háború utolsó európai hadjárata (145 —156. 1.) a szerző visszaemlékezéseit közli az 1946-ös eseményekről, amikor a vezérkar operatív osztályának a vezetője volt. — R. P. MALAHINOVA: F. E. Dzerzsinszkij a szocializmus építésében (157—168. 1.) részletesen ismerteti Dzerzsinszkij tevékenységét a Legfelső Népgazdasági Tanács élén 1923-tól kezdve. — Beszámolót közöl a folyóirat a szovjet történészek 1967. szeptember 11-én a bel- és külföldi sajtó képviselői számá-