Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 1210

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1224 című kiadvány és a most folyó somogyi gyűjtés kapcsán módszertani kérdésekkel foglalkozik. — BENKŐ LÓRÁND: Nyelv­járáskutatás és településtörténet cím alatt azt vizsgálja, hogy a Magyar Nyelvatlasz anyagára épülő mai nyelvjárási ismeretek milyen jellegű település- és népiségtörté­neti tanulságok levonására nyújtanak lehetőséget. Egészen a XVIT. századig hatolva fogja vallatóra a nyelvjárási je­lenségeket. Megállapítja, hogy a nyelvi alapon kideríthető középkori település és népességtörténeti kérdések kapcsolat­ban vannak a székelyek eredete néven ismert kérdéskomplexummal. — A Szó ós szólásmagyarázatokban É. Kiss SÁNDOR PuruczkiBéla szemlénkben korábban ismer­tetett cikkéhez kapcsolódva, a Budapest névalaknak egy Szerémi Györgynél korábbi, a Krakkói Egyetem Album Studiosorum 1499-i bejegyzésében előforduló, bár vé­letlennek látszó megjelenésére hívja fel a figyelmet. — KŐHEGYI MIHÁLY a „mezei hadak" szókapcsolat Szabó T. Attilától származó értelmezését erősíti meg újabb adatokkal. A mezei hadak fogalma nem a várakban, ill. a városokban és falvakban tanyázó katonaság ellentéteként veendő, hanem az állandó, valóban várakban és kerített városokban tartózkodó reguláris katonasággal szemben háborús veszély esetén esetleg zsoldért is felfogadott irre­guláris alakulatok értelmében. — BAKOS JÓZSEF: A „tanári beszéd" nyelvi formálása című cikkében történeti áttekintésben, bőséges példaanyagon ismerteti a régi tanári beszéd, magyarázat nyelvi formálá­sának tipikus eseteit. — TIMAFFY LÁSZLÓ, NÉMET IMRE: A földrajzi nevek gyűjtésé­nek módszertani tanulságai a Győr-Sopron megyei Feketeerdőn c. cikkükben először Feketeerdő gazdag és változatos földrajzi névanyagának gyűjtési módszereit, majd a gyűjtőmunka eredményeit ismertetik. Ezek a földrajzi nevek a gazdasági és szellemi népi hagyományoknak párat­lanul gazdag adattárát őrizték meg ko­runkig. Részletes vizsgálatuk feltárja a régi határbeosztást, a termelés, állattartás, a népi élet sajátosságait. — B. MAGYAR TUDOMÁNY. XII köt. (1967) 9. sz. — FENYŐ ISTVÁN: Eötvös József a magyar jobbágyság nyomoráról. Egy ismeretlen reformkori Eötvös-tanulmány. A cikk ismertet egy, a Pesti Hírlapban 1847 februárjában megjelent, a paraszt­ság nyomorát adatgazdagon leíró ötrészes cikksorozatot, melyet Eötvös Józsefnek tulajdonít. Eötvös szerzőségét széleskörű filológiai bizonyítással támasztja alá. 10. sz.—VADÁSZ ELEMÉR: Földtani szak­nyelvünk fejlődéstörténeti vázlata. A tanul­mány megállapítja, hogy a nyelvújítás idején kezdődnek a magyar természet­tudományos műnyelv megteremtésére irá­nyuló törekvések. A magyar földtani nzaknyelv létrehozásának előharcosa Szabó József, a magyar földtan megalapítója, a Budapesti Tudományegyetem első ma­gyar ásvány-földtani tanára volt. Az ő ilyen irányú munkásságát, elsősorban az 1883-ban elnöklete alatt alakult Földtani Szakszótár Bizottság tevékenységét vizs­gálja a tanulmány. Megállapítja, hogy 1919 után a természettudományok szak­nyelvének magyarítására irányuló törek­vések visszaestek. — SZABÓ Dezső: Chol­noky László 1899—1967. A neves orvos­biokémikus, a Pécsi Orvosi Egyetem rek­tora pályájának méltatása. 11. sz. — A Nagy Októberi Forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából a Ma­gyar Tudományos Akadémián tartott ünnepi ülés anyagából közli RUSZNYÁK ISTVÁN elnöki megnyitóját és PACH ZSIG­MOND PÁL előadását a Szovjetunió tör­ténelmi szerepéről. Az előadás első része az Októberi Forradalmat mint a tudomá­nyos marxista elmélet és a forradalmi gyakorlat szerves egysége nagyszerű pél­dáját móltatja; második része konkrét elem­zésekkel ós példákkal mutatja be azokat az impulzusokat, melyeket a Szovjet­unió az élet különböző területein a haladó erőknek ad. — SZABÓ IMRE: A szocialista jogelmélet ötven éve című tanulmánya a szovjet jogelmélet fejlődésót vizsgálja. — M. Á. LAVRANTYEV: A tudomány fejlődése a Szovjetunióban. Röviden áttekinti a szov­jet tudományos élet szervezeti kereteinek fejlődését. 12. sz. — SZABÓ ISTVÁN: Révész Imre. 1889 —1967. A neves történettudós mun­kásságának rövid méltatása. — Szalay László két levele Guizot francia külügymi­niszterhez. Közli V. Waldapfel Eszter. A két magán jellegű levél 1847. március 31-i illetve 1849. április 10-i keletű; Szalay Guizot iránti nagyrabecsülése do­kumentumai. A párizsi Archive National­ban találhatók Guizot családi hagyatéká­ban. — Sz. NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK. X. évf. (1965) 1 — 2. sz. — CSALOG ZSOLT: A kocsi és szekér Szentes vidékén. 1965-ben végzett felmérés alapján készült munka, a jelen helyzetből a múlt század 70—80-as éveiig következtet vissza. '— SZABÓ KÁLMÁN: A kecskeméti állattenyésztés szókincse. Az írott források alapján is gyűjtött adatok a XVI. századig nyúlnak vissza, a munka elsősorban XVIII. századi állapotot tük­röz. — NAGY CZIROK LÁSZLÓ: A lótenyésztés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom