Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 1210

1212 FOLYÓIRATSZEMLE 1212 nek kell tartanunk. Befejezésül a magyar­ság középrétegével és a köznépi populá­ciók etnikai hovatartozásával kapcsolat­ban további problémákra hívja fel a figyelmet. — ZIMÁNYI VERA: A rohonc­szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI— XVII. században c. kandidátusi disszer­tációjának ismertetése foglalkozik az ura­dalmak kialakulásával és birtoklástör­ténetével, a „nagybirtoküzem" életével, a jobbágylakossággal és megemlíti a disszertáció második részében levő forráso­kat. Az opponensi jelentések és felszólalások után közlik Zimányi Vera válaszát. — MOLNÁR NÁNDOR: Néhány szó a bur­gonya magyar neveiről címmel Mándy György és Csák Zoltán A burgonya (Bpest, Akadémiai Kiadó. 1965) c. mun­kájával kapcsolatban néhány kritikai meg­jegyzésének ad hangot. — TRÓCSÁNYI ZSOLT: AZ erdélyi szászok ügyéhez címmel reagál Sárközi Zoltánnak a Századok 1966. évi 6. számában közölt válaszára, ami Trócsányi által írt korábbi bírálatok­kal foglalkozik, melyek Sárközinek „Az er­délyi szászok a nemzeti ébredés korában (1790—1848)" c. munkájára vonatkoz­tak. A vitairat után található Sárközi Zoltán újabb válasza is. — G. — K. HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK. 14. évf. (1967) 4. sz. — D. F. LOZA: A szovjet csapatok felszabadító harcai Nóg­rád megyében. 1944 december. A szerző, aki maga is a harcok résztvevője volt, személyes emlékei, s szovjet levéltári anyag alapján részletesen leírja a harc­cselekményeket, melyekben a szovjet had­erő 6. gárdapáncólos hadserege, valamint az 53. és 27. hadsereg vett részt. — JAKAB SÁNDOR: Nógrád megye gazdasági és tár­sadalmi helyzete a felszabadulás idején. A tanulmány első része gazdag levéltári anyag, főleg üzemek iratanyaga alapján ábrázolja a háborús pusztítást a megye gazdasági életében, második része statisz­tikai elemzést ad a megye társadalmáról 1944—45-ben, majd az MKP megszer­vezését és az élet megindításában, az újjá­építésben játszott szerepét írja le. — BO­BOS FERENC: A magyar ellenforradalmi reakció revíziós politikájának egyes kérdései (1919 — 1920) címen a Szlovákia vissza­szerzésére irányuló törekvéseket emeli ki. A Friedrich-kormány nemzetiségi minisz­tériuma szlovák szeparatista csoportok tá­mogatásával magyar orientációjú szlovák autonomista mozgalmat igyekezett létre­hozni. A Horthy-féle Fővezérség pedig Szlovákia katonai visszafoglalására dol­gozott ki terveket, amelyek azonban a katonai és külpolitikai helyzetnek a Hor­thy-rezsim számára kedvezőtlen volta következtében komoly előkészületekig nem jutottak el. — PAPP TIBOR: A magyar honvédség megalakulása a kiegyezés után (1868 —1890) című tanulmányának máso­dik része megállapítja, hogy a honvédség kiképzési rendszere elmaradott volt. Fő szervezeti baja volt a honvédségnek, hogy nem tudott jelentős tartalékos tiszti állományt kifejleszteni. — G. CSEBO­TABJOV: A parlementer halála. A Budapest felszabadításakor meggyilkolt Osztapenko kapitány egykori parancsnokának visz­szaemlókezése. 15. évf. (1968) 1. sz. — MÜNK KÁBOLY: Merítsünk bátran az 50 éves szovjet hadsereg tapasztalataiból. A cikk elemzi a szovjet hadsereg létrejöttének körülményeit és mint új típusú hadseregnek, általános jellemzőit: a hadsereg pártirányításának szerepét, a hadsereg korszerűségének meg­határozó vonásait. Ismerteti a szovjet hadsereg társadalmi funkciójában az utóbbi években beállott változást: a kizsákmányo­ló osztályok felszámolása után megszűnt a szovjet hadseregnek ellenséges osztályo­kat elnyomó funkciója, kizárólagos szerepe a szocialista haza védelme. A Szovjet­uniónak proletárdiktatúrából össznépi ál­lammá válásával a hadsereg is össznépi hadsereggé vált. — A polgárháború hősei címen életrajzi összeállítást közöl a folyó­irat az orosz polgárháború 27 kimagasló katonai vezetőjéről. — VARGYAI GYULA: A kormányzói jogkör létrejöttének katonai vonatkozásairól. A tanulmány leírja azok­nak a szervezeti formáknak kiépítését, melyek segítségével Horthy 1920-ban át­mentette a kormányzói hatáskörbe a for­radalom bukása utáni részleges katonai diktatúra idején fővezérként kezébe ra­gadott, csaknem diktátori hatalmát, s nagy mértékben kivonta a kormányzói funkciót a törvényhozás ellenőrzése alól. Külön figyelmet fordít a tanulmány annak ismertetésére, hogyan sikerült Horthynak a közvetlenül az államfő alá rendelt vezér­kar felállításával gyakorlatilag megtar­tani a Fővezérség egész szervezeti appa­rátusát (mely döntő politikai hatalmat is összpontosított), s ezen keresztül kezé­ben tartania — nem engedve át ezt a hon­védelmi miniszternek — a hadsereg ellen­őrzését. — UEBÁN ALADÁB: Az 1848. május 10-i katonai vérengzés a budai várban. 1848. március 15. után Buda csá­szári katonai helyőrsége nem került a Batthyány-kormány ellenőrzése alá. Lede­rer tábornok, a helyőrség parancsnoka, bécsi utasításokat követve, minden esz­közzel gátolta, hogy a helyőrség fegyver­készletét a kormány kezébe vegye, s azt felhasználja a nemzetőrség felfegyvezósére. Mindez érthetően kiváltotta a baloldal,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom