Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
KOVACHICH MÁKTON GYÖKGY 111 Az Institutum diplomatico-historicum Kovachich egész történeti és jogtörténeti tevékenységének'alapköve és összefoglalása. Az a számtalan tudományos terv, melyet hosszú pályája hátralévő 30 évében még készíteni fog, bizonyos bővítésekkel, egyes kérdések változó hangsúlyával — a Corpus Juris kérdése nyomul előtérbe — lényegében ugyanezt tartalmazza. A tervezet három kérdéscsoport köré tömörül. Az első probléma tudományos életünk felmérése és a megoldandó feladatok részletezése. A magyar tudomány eddigi eredményeiről Kovachich véleménye — mint láttuk — lekicsinylő; még a maguk korában igen színvonalasan dolgozó, a magyar történettudományt jelentősen előbbrevívő Pray és Katona sem váltják ki egyértelműen megbecsülését. Ennek egyik oka kétségkívül jezsuitaellenességéből fakadó elfogultsága, de nemcsak az: Kovachich a magyar történelmet közjogi és politikai szempontból nézi, s ez a szemlélet valóban nem találhatja kielégítőnek a jezsuita történetírók működését. Bár a jezsuita anyaggyűjtők látóköre is túlnőtt az egyháztörténeti kereteken, az a tárgykör, amire ők az egyháztörténelmen kívül figyelemmel voltak, nem volt körülhatárolt: anyagukat általában az eseménytörténet pontosabb felderítése érdekében válogatták össze; egyesek, mint Pray, az őket foglalkoztató konkrét történeti kérdések megoldására.35 Kovachich szemléletéhez az általa legtöbbre becsült Kollár szempontjai állanak legközelebb, annak ellenére, hogy, mint a Vestigia Comitiorum bevezetése megmutatta, tartalmilag, az anyag érdemi értékelését illetően, élesen szembenállott vele. Mégis Kollár az, akit Kovachich közvetlen elődjének tekinthetünk, s azok a megjegyzések, amelyek az 1764-es országgyűlésen Kollár és a rendek részéről egyaránt elhangzottak a Corpus Juris nagyobb hűséggel, eredeti példányok alapján történő kiadásának szükségességére vonatkozóan, Kovachich tárgyválasztására iránytszabó befolyással lehettek. Épp így hozzájárulhatott Kovachich elgondolásainak kialakulásához Kollárnak az az álláspontja is, hogy polgári kötelességének érezte az ország alkotmányát megvilágító dokumentumok összegyűjtését.36 Kollárnak ezt a törekvését azonban művei csak kismértékben tükrözik: kiadott munkái nem sok ismeretlen forrást tárnak fel. Egy laikus szakterület forrásbázisának teljességre irányuló, rendszeres összegyűjtésére még nem történt komoly kísérlet Magyarországon: ez Kovachich vállalkozásának döntő újdonsága. A közjogi-államjogi szempont központba helyezésével tulajdonképpen az első magyar laikus történetszemlélet született meg. Fentiekben már szó esett a jogi világnézet uralomrajutásáról s arról, hogy e világnézet jogtörténeti érvekkel való ellátására Kovachich vállalkozott. Utaltunk arra is, hogy a nemesi-nemzeti célok szolgálata az idegen abszolutizmussal szemben magában véve is a haladó oldalra állítja ekkor Kovachichot, még ha a polgári fejlődés célkitűzéseit közvetlenül nem szolgálja is. A polgári fejlődés szempontjából viszont munkásságában az a jelentős, hogy Kovachich történeti anyagnak tekint olyan forrásokat, amelyeknek eddig a történeti vizsgálódás körébe 1791. A címlapon Cicero De legibus с. művéből a következő idézet olvasható: „Stultissimum est, existimare omnia justa esse, quae scita. sint in populorum institutis, aut legibus." (I. 12.) Az idézet érdekes módon egyáltalán nem felel meg • Kovachich a régi törvények jelentőségéről vallott álláspontjának. — Az Institutumot Kovachich nyomtatott kísérőlevéllel küldte szét. Ebben még egyszer rámutatott a tárgyaltak fő gondolataira. 35 Hóman В.: i. m. 21. 1. 36 Csizmadia A.: i. m. 221—227. 1.