Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
1124 MANN MIKLÓS Erre azonban nem került sor, mert négy múlva Pór örömmel jelentette, hogy befejezte a Bevezetés megírását, s elküldte a hercegprímásnak.57 Vaszary bizonyos átdolgozást kért, ós így még pár hónapig húzódott a Bevezetés ügye,5 8 s csak decemberben juttatta el a hercegprímás a kész anyagot a szerkesztőségnek. Közben 1894 őszén Pór befejezte az Anjou-kor történetének megírását. <3 tényleg nagyon szorgalmasan dolgozott; egyidőben küldte a kéziratokat a szerkesztőnek, a korrektúrát a nyomdának ós közben az illusztrálásban is segített. Pór igyekezett az olvasmányosságra törekedni ezért nem írt jegyzeteket — hasonlóan a Beöthy-féle Irodalomtörténethez — s iparkodott „kuriozitások belevegyítésével" érdekesebbé tenni művét az olvasóközönség számára.59 Munkáját megnehezítette a sietség — amely az egész vállalatot, az összes írót sújtotta — ui. a kéziratokat folyamatosan kellett a nyomdának küldeni. Emellett a korrektúrák is részletekben érkeztek a nyomdából, s így a szerző nem tudhatta, hogy előzetesen mit írt.60 Ebből következett a másik — több szerzőnél is előforduló — súlyos probléma, a terjedelmi keretek túllépése. Az Athenaeum ekkor már elérkezettnek látta az időt arra, hogy a Révai Testvérek könyvkereskedése és könyvkiadó hivatala céggel szerződjön a kötetek terjesztését illetően.61 Megállapodtak, hogy a munka 10 kötetben, átlag 40 ívvel ós kötetenként átlag 30 — részben színes — műmelléklettel fog megjelenni. A munka hetenként megjelenő 2 — 2 ív terjedelmű 30 kr-os füzetekben bocsátatik közre. Az első kötet előreláthatólag a 8—10. füzettel egyidejűleg 1896 elején jelenik meg, s évenként 2—3 kötet fog kiadatni. A kötetek bolti ára 6 forint, míg félbőr díszkötésben 8 forint lesz. A teljes munka tehát fűzve 60 forint, félbőrkötésben 80 forintba fog kerülni. A propaganda előmozdítása céljából a Révai Testvérek kívánságára, az Athenaeum köteles volt díjtalanul átadni 150—200 ezer folio alakú illusztrált prospektust, 8000 gyűjtőívet, 2 — 3 ezer első füzetet, 20 000 rendelőlapot, 3—400 mintakötethez való anyagot s végül 50 000 — a Révai Testvérek által szerkesztett — különleges körlevelet. A szerződés végül kimondta, hogy a prospektusokat és a munkakötetek anyagát az első füzet megjelenésétől számítva 8 hét múlva szállítja az Athenaeum és csak ezen időponttól kezdve van joga a Révai Testvéreknek azokat terjeszteni. Az Athenaeum tehát előkészült a kéziratok fogadására, nyomtatására és a terjesztésre. Problémát jelentett viszont a 70. életéve felé járó szerkesztő egészségi állapota,62 s ezért Schönherr Gyulát a vállalat segédszerkesztőjévé nevezték ki.63 Schönherrt Szilágyi vette maga mellé s ez a bizalom nagy megtiszteltetést, de sok gondot is jelentett Schönherr számára, hiszen megbízatása gyakorlatilag az egész vállalkozás időtartamára terjedt. A Magyar Nemzet Története első füzete 1894 őszén jelent meg, s ebből az alkalomból a szerkesztőség több gratulációt is kapott.64 Pór Antal reménykedve írta Szilágyinak: „Adja Isten, hogy megérjük a befejezést, mely méltó legyen a kezdethez !" Ugyanez Fraknói gratulálásának gondolatmenete is: „A milleneumi Magyar Történet első füzete, amelyet szíves voltál megküldeni mint meleg napsugár a zord napokban vidított fel. . . Sikert és áldást kívánok, hogy a nagy művet szerencsésen befejezhessed." Ugyanakkor Fraknói igazat adott Szilágyinak Marczali kiválasztását illetően,6 5 és dicsérte az illusztrálást is, amellyel sikerült szerencsésen eltalálni a középutat „a nagy publicum ós a tudomány igényei között." Az illusztrációk dicsérőihez csatlakozott Károlyi Árpád is a második füzet megjelenése után66 ; Fraknói pedig hangoztatta: nem kétes, hogy most már "Pór Antal-Szilágyi Sándor, 1894. szept. 22. Uo. 58 „Tegnap a prímásnál voltam. Előkerült a Bevezetés is. Hát biz az még nem kész. Sokszor hozzá fogott a kegyelmes úr, de mindannyiszor elvetette, amit csinált. Kérdeztem: Hozzá küldjelek-e? mert nem sokára megint Budapestre megy. »Majd kéretni fogom nem sokára« — volt a választ. Ha valamelv gondolatom jön, leírom azt is és elküldöm neki." Pór Antal-Szilágvi Sándor, 1895. febr. 12. Uo. " Vö. Pór Antal-Szilágyi Sándor, 1894. nov. 11. dec. 8. és 1895. márc. 20. Uo. 80 Pór kérése: „Küldd el a kefelevonatokat a nálad levő jelenetekről, hogy tudjam, mit írtam." Pór Antal — Szilágyi Sándor, 1893. okt. 29. Uo. — Ekkor a kérés még teljesíthető volt, mert csak egy kötetről volt szó, és az idő még rendelkezésükre állt. 81 A szerződést lásd OSzKK Irattár 3. 82 „Sándor bácsi tegnap megjött. Bizony borzasztó és szívfacsaró látvány hogy szegény jó Sándor bácsit kettőnek kell támogatnia, hogy járhasson 1" Károlyi Árpád — Schönherr Gyula, 1894. dec. 30. OSzKK Schönherr lev. 13 Schönherr Gyula ekkor a heraldikai társaság jegyzője, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének előadótitkára. Később akadémiai 1. tag és egyetemi magántanár. Vö.: Schönherr Gyula emlékezete. Bpest. 1910. 41. 1. "'Károlyi Árpád-Szilágyi Sándor, 1894. nov. 5. OSzKK Szilágyi lev.; „Megkaptam az első füzetet, már el is olvastam. Jaj, bizony nagyon szép." Pór Antal — Szilágyi Sándor, 1894. nov. 9. Uo. és Fraknói Vilmos —Szilágyi Sándor, 1894. nov. 8. Uo. 88 „Igazad volt, Marczali egy könyvében sem írt oly jól mint ebben." Fraknói Vümos —Szilágyi Sándor, uo. 88 Károlyi Árpád — Szilágyi Sándor, 1894. nov. 25. „Ejnye, de gyönyörű a Magyar Nemzet Története 2. füzetében a sz. galleni kolostor facsimileje !"
