Századok – 1968
Vita - A Kartográfiai Vállalat Történelmi Atlaszáról (Bereznay András) 1104
A KARTOGRÁFIAI VÁLLALAT TÖRTÉNELMI ATLASZÁRÓL 1105 tüntetni az 1645-ös linzi béke szerint II. Rákóczi György birtokában maradó Szatmár és Szabolcs vármegyék területét. Hibás a török—velencei határ, mert Dalmácia, vagyis Velence csak a XVIII. században (1733) érte el a térképen föltüntetett vonalat, a jelzett időben Velence dalmát birtokai csak a jóval keskenyebb parti sávra vonatkoztak. (Ezt ós az erről közölt térképet megtaláljuk Pisani: La Dalmatie c. művében.) 19. a) Igen érdekes a Rákóczi-szabadságharc térkópén a Temesköz helyzete, melyet még az 1964-es ötödik kiadásban is „mindvégig császári kézen maradt terület"-nek színeztek, holott e terület abban az időben (1703 — 11) török birtok volt. A hatodik kiadásban már ki is javították ezt, úgy azonban, hogy az egy hibából három (bár kisebb) hibát csináltak, s ez a három hiba a következő: a) a térképpel ellentétben török maradt a Béga eredetének vidéke is egészen Hunyad megye nyugati határáig, b) nem érthető Erdély és a Duna közötti szakaszon az országhatárjelzés, c) Török maradt a Szerémség déli része is egészen a Boszut vizéig. 19. c) A szepesi városok ismét hiányoznak, ami pedig e térképen épp azért bírna jelentőséggel, mert visszacsatolásuk épp a jelzett században, 1772-ben következett be. Jelentősebb hiba azonban az 1762-es rendeletek alapján 1764-ben fölállított székely, és az 1766-ban fölállított román, összefoglalva erdélyi katonai határőrvidék föl nem tüntetése. Ezt az sem mentheti, hogy a címet (Magyarország a XVIII. sz. közepén) egészen szorosan értelmezték. Ugyanis föltüntetnek a térképen 1735-ös eseményt is, ami 15 évvel előzi meg a század közepét, jelölniök kellett volna tehát a század közepét 12—16 évvel követő említett változásokat is.Ez előbbi érvelésünk jogosságát még inkább alátámasztja, hogy a csak 1775-ben Habsburg-kézre került Bukovinát már ebben, az 1775 utáni állapotban mutatják, a század közepetájt fönnállott valóságos határt föl sem tüntetve. Hibásan rajzolták az országhatárt a Likai és az Otocsáci ezred keleti határánál, itt úi. egy vékony sáv ebben az időben még török volt, s csak az 1791-es békekötés alkalmával jött létre a későbbi, a térképen jelzett határ. Ezenkívül a Likai ezred határa dél felé is elhibázott, mert ekkor még nem vette el tőlünk Velence azt a néhány falut, melynek birtokában az ország délebbre szinte a térkép széléig nyúlt. Hiányoljuk a törökvelencei határt. 20. a) Az derül ki a térkép Lengyelország fölosztását ábrázoló részéből, hogy Szilézia 1742-hen Lengyelországtól került Poroszországhoz. Fölösleges bizonygatnunk e tévedést. Lehetne magyarázni ezt azzal, hogy a jelmagyarázat szerint a zöld csíkozás csak porosz terjeszkedést jelent, és nem bizonyítja, hogy ez kizárólag Lengyelország rovására történt, két érv szól ez ellen: az egyik, hogy Lengyelországnak a hódítók csíkozása mellett eredeti alapszíne van, ós ez az alapszín a térkép szerint Sziléziára is átterjed, a másik pedig, hogy a Német-Római Birodalom határát Szilézián kívül húzzák meg, holott e tartomány e határokon már négy évszázada belül feküdt. A szepesi városokat hibásan veszik Ausztria foglalásai közé, mert e terület a jelzett időben Magyarországhoz került vissza. Vitatható egyébként a jelmagyarázatban az „Ausztria terjeszkedése" megjelölésnél az „Ausztria" névhasználat jogossága. Nem világos, hogy miért nem keretezik be sötét kék csíkkal a szintén Habsburg birtokot képező Osztrák Németalföldet, a többi Habsburg területhez hasonlóan. Nem tudjuk, miért jelöl a „Szilézia" névkiírás egy Szilézián kívüleső területet. Lengyelország felosztásánál miért csak az első felosztás dátumát közli a térkép ? Ugyanez a Törökország rovására történt orosz terjeszkedésre is vonatkozik, ahol a Krími Kánság 1783-as meghódítását, a Dnyeszterig terjedő összes terület meghódítása dátumának kell hinnünk, holott a Dnyeper és a Bug közötti rész már 1774-ben, Jedisan pedig csak 1792-ben lett orosz. 21. a) Az 1809-ben Ausztriától Oroszországhoz került Tarnopolt nem a helyes, új határral mutatják, hanem a térképről valami olyasmi derül ki, mintha az osztrák Galícia eredetileg keletebbre terjedt volna 1809 előtti határainál, és ez a rósz került volna Oroszországhoz. Hibás Svájc nyugati, francia határa, Franciaország a valóságban bekebelezte Genfet és a Neufchâtel fölötti részt. Erfurt 1807-ben szintén Franciaországhoz került. Erről éppúgy megfeledkeztek, mint a független Danzigról és arról, hogy Olivenza 1801-ben Portugáliától Spanyaolrszághoz került. 21. b) E térkép hibái közül kettő a V. kiadásban még nem volt benn, s csak a VI.ban jelent meg. Már az első kiadásban is meglevő hiba Svédország és Norvégia külön államként szerepeltetése, mert ellentmond az 1814. jan. 14-i kiéli dán — svéd béke szövegének, mely szerint előbbi, utóbbi javára Norvégiáról végleg lemond. Ezt a birtokbavételt a két ország (Svédország és Norvégia) később egyenlőségen alapuló unióvá változtatta át, ami 1905-ig, tehát a jelölt időszakban mindenképpen fennállott. Kis tévedés, de nagy jelentőséggel bír az a „tői" végződós, mely a helyes „ig" helyett szerepel abban a Krakkóra vonatkozó mondatban, hogy (közt. 1847-től)". A jelmagyarázat első pontjának ellentmond a belga—holland ós a görög—török határ föltüntetése, a másodiknak
