Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
102 V. WINDISCH ÉVA tényezők, amelyek Kovachich magatartásának döntő fordulatát előidézték konkréten: kiknek a hatása érvényesült az eddig teljesen más eszmevilágba! mozgó, már nem egészen fiatal, de pályáján csak a jozefinizmus éveiben meg induló Kovachichnál ? Ha ezeket a hatóerőket, a magasabb társadalmi osz tályokban keressük: elsősorban Batthyány József érsek és Skerlecz Miklói jöhetnek szóba. 1790-ben mindketten támogatják, az első anyagilag, utóbb munkatársként, s a Vestigia Çomitiorum munkálataiba való szoros bekap csolódása még azt a következtetést is megengedi, hogy a mű ötlete esetlej a levéltári kutatásokban jártas, nagy közjogi műveltséggel rendelkező Skerlecz tői származik, —- annál is inkább, mert 1786 és 1789 között Kovachich é Skerlecz ugyanegy szabadkőműves páholy tagjai. Kovachich iránta érzet nagyrabecsülését pedig az is tanúsítja, hogy 1787-ben megjelenik Skerlec arcképe Kovachich Merkur von Ungarn с. folyóiratában. Adatokkal azonbai nem rendelkezünk Skerlecz kezdeményező szerepéről; épp így arra vonatkozó lag sem, kik voltak 1789-ben a Kovachich mellett munkatársként működe s korábban is a történetkutatás terén tevékenykedő értelmiségiek közül azob akik érdeklődésének irányát befolyásolhatták. Wagner Károly, a Kisszeben ben élő exjezsuita történettudós és kéziratgyűjtő 1789 nyarától kezdve másc és másoltat anyagot a felvidéken Kovachich számára; amikor azonban ő e év decemberében arra buzdítja Kovachichot, hogy inkább a Magyarorszá közállapotaira vonatkozó forrásokat publikálja, s ne iskolák, konviktusok töi ténete, püspöki pásztorlevelek után kutasson — akkor Kovachich már hc napok óta épp közjogi vonatkozású emlékek gyűjtését kéri tőle.24 Leginkáb talán akkor járunk közel az igazsághoz, ha Kovachich irányváltoztatása a fővárosban élő hangadó nemesség és értelmiség — s ezen belül elsősorba a budai Az első ártatlansághoz címzett szabadkőműves páholy — hasonl fordulatával hozzuk kapcsolatba. A páholy 1789 nyarán megszűnt ugyai de addig Kovachichnak alkalma volt itt Balogh Péter septemvirrel, Ráda Gedeonnal, Podmaniczky Józseffel, Skerlecz Miklóssal érintkeznie 25 Ha Kovachich irányváltoztatásának közvetlen okait nem is tudju minden kétséget kizáróan felderíteni, a fordulat tartalmát a Vestigia Com tiorum és bevezetése már élesebben megvilágítja. Az eddig teréziánus és j< zefinista elveket valló s a külföld ilyen jellegű termékeit Magyarországon reprodukálni kívánó Kovachich a „közjó" érdekében továbbra is kifejtene tevékenységét a magyarországi politikai viszonyok talajára igyekszik ráép teni. Történeti érdeklődése, mely eddig az egyház- és iskolatörténet fe vonzotta, az adott viszonyok között szükségképpen vezeti el őt a jogtörténe hez. Magyarországon ezekben az évtizedekben (mint Európa-szerte már ki rábban) a teológia egyeduralmát a „jogi világnézet" uralomrajutása vált, fel: míg korábban minden gazdasági és társadalmi jelenséget a tudomár vallási tényezőkkel magyarázott meg, most a jog és az állam a végső magy; rázó elvek. Európában a feltörekvő polgárság a természetjog fogalmát koi struálja meg az új világnézet alapjául; Magyarországon a burzsoázia szerep* ellátó birtokos nemesség és a feudális és polgári hatások között utat kereí 24 A Kovachichhoz intézett levelek gyűjteménye: OSzK. Kt. Quart. Lat. 4 (a továbbiakban: K. Lev.) Wagner levele 1789. dee. 22-гб1: К. Lev. V. köt. ff. 27—2 25 A Kovachich irányváltását meghatározó nemesi befolyás lehetőségére H. Balá Éva hívta fel a figyelmemet. Vö.: A reformkori nacionalizmus XVIII. századi gyökerei cikkét (Történelmi Szemle, 1960. 320—321. 1.).
