Századok – 1968
Közlemények - Váradi Sternberg János: Forgách Simon kuruc tábornagy emlékiratai. 1038
FORGÁCH SIMON EMLÉKIRATAI 1073 ment. ahol a törökök császára állomásozott 100 000 emberével. Midőn (az előző) nagyvezír Belgrád alatt volt, s ő (ti. a török császár) meghallotta övéinek vesztét, azon nyomban elfutott egészen Drinápolyig. A jelenlegi nagyvezír tehát Szófia városában és török erősségében tartózkodott néhány héten át, következésképpen a magyar urak is ott voltak addig. Közben Rákóczi egy francia hajón megérkezett Törökországba, kiszállt a Dardanellákban, s az ellenkező oldal felől érkezett Drinápolyba. Mialatt itt ezek történtek, a kocsini pasa gr. Eszterházit török lovas katonákkal elküldte, hogy csatlakozzék Moldva fejedelméhez, és vegye fel az összeköttetést a tatárokkal is. De Eszterházi késve indult el, s a törökök és az oláhok már elmentek előre. A tatár szultán késedelem nélkül betört Erdélybe s Magyarország egy részébe67 , s mindent elpusztítva, amit csak maga előtt látott, vissza akart onnan térni. Az erdélyiek azonban igen gyorsan összeverődtek erre, üldözni kezdték a tatárokat, s a hegyszorosokban visszavették tőlük a zsákmány legnagyobb részét; sok tatár esett az erdélyiek fogságába, s csak üggyel-bajjal tudott a tatár sereg megmenekülni, és igen sok tatár pusztult ott. Minderről Eszterházi odafelé menet, útközben értesült, erre nem is ment tovább, hanem visszafordult, s a pasa parancsára, feleségével együtt el kellett jönnie a többi magyar emigráns főúr kijelölt állomáshelyére, egy Duna melletti mezővárosba, név szerint Cernavodába. Rákóczi fejedelem jelezte a magyar uraknak megérkeztét; e hírre Forgách nyomban Drinápolyba utazott a fejedelemhez, aki barátságosan és kedvesen fogadta őt. Bercsényi és Csáky a többi magyarral együtt közben Cernavodába utazott, kiki a kijelölt szálláshelyére. Rákóczi igen szívesen látott vendége volt a török császárnak, ós már az audiencia kitűzése előtt is sok ígéretet kapott a fegyveres segítséget illetően. Közben azonban az az ostoba nagyvezír, Ahmet pasa is megérkezett Drinápolyba; vele együtt több nagydévánt tartottak, de legtöbbet értek 68 az ott levő kajmikan-nak a tanácsai. Spanyolország királya is elküldötte követét a portára, mégpedig olyan látszattal, mintha Rákóczi fejedelemhez küldte volna, de megbízatása az volt, hogy a háború további menetéről tárgyaljon a portával, hiszen a spanyol bizonyára harcra kész a császár ellen. Ebben az ügyben együtt volt a spanyollal Monsieur Buisiemen is69 ós] Rákóczi fejedelem a nagyvezírnél. De amikor7 0 Anglia és Hollandia követeitől tájékoztatást akart kapni arról, hogy miféle király is ez a spanyol, azok, észrevéve az ügy jelentőségét, bebeszélték az ostoba nagyvezírnek, hogy nem sokat érő király az, olyasféle, mint az egyiptomi pasa, vagy valamely más, nagyobb török tartomány kormányzója, aki szemben áll a portával; ennek következtében a tárgyalásoknál valóban semmibe vették, sőt vissza is utasították azt a spanyol tervezetet, amely pedig veszélyes lehetett volna a római császárra.7 1 [ ] a Márvány(tenger) mellett fekvő szép és nagy város, név szerint Rodostó, más néven Tekirdak. Tehát kijelöltek egy hadigályát egy pasával a fejedelem és a magyarok számára, s mellé még több hajót is. A gályán utazott a fejedelem, vele Forgách s az ő megbízható emberei; 72 a német követ szemeláttára, a teljes tisztelet megadásával szállították a magyarokat kijelölt állomáshelyükre. Franciaország királya akkor, amikor a spanyollal elkezdődött a háború, azt kérte a (német-)római császártól, hogy hadd toborozhasson egy ezredet Magyarországon. Az udvar azonban a francia királynak ezt a kérelmét elutasította, ezért a király Bercsényi fiát,7 3 ki már sok év óta szolgált a francia királynak, tehát ezt a kiváló ifjú Bercsényi grófot küldte el tengeri úton az emigráns magyarok közé, s Rákóczi fejedelem átadta neki a francia király szolgálatára minden magyar katonáját, a tisztekkel együtt; így aztán az ifjú Bercsényi át is vette felettük a parancsnokságot, s hajón Franciaországba szállította őket. A magyar főrangú emigránsoknak azonban a fejedelemmel kellett maradniok; igen kényelmes szálláshelyeik voltak, pénzellátásuk azonban olyasféle volt, hogy a fejedelem bőven kapta az ellátási, élelmezési pénzt, de a többi főrangú csak nagyon keveset kapott. "A szövegben a „portám" szó értelemzavaró másolási elírás. Helyesen: „partém" — A ford. e" A kéziratban itt egy szótag híján egy egész sor üresen maradt: nyilván a másoló nem tudta elolvasni a szöveget, illetve a török tulajdonnevet. •• Boissimène, spanyol szolgálatban álló francia tiszt, a spanyol király Rákóczihoz küldött megbízottja. Ld. Anqyal Dávid: Ádalékok II. Rákóczi Ferenc törökországi bújdosása történetéhez. Századok, 1905. 206—207. 1. 10 Itt, bár a szavak egymásután vannak írva, kimaradt a mondat további, feltehetően hosszabbik része. — A ford. 71 A kéziratból itt ismét kitéptek egy, esetleg több lapot. A következő oldal a mondat közepén kezdődik. 72 „Forgách úr velünk lesz, és egynéhány alá való cseléden kívül hárman vagy négyen leszünk a fejedelemmel . . " írja Rákóczi Rodostóba való utazásáról Mikes Kelemen, összes müvei. I. köt. 51. 1. 73 Bercsényi László.
