Századok – 1968
Közlemények - Váradi Sternberg János: Forgách Simon kuruc tábornagy emlékiratai. 1038
1066 VÁRADI STERNBERG J.í XOS fényt lehetett látni azon a helyen.TM A másik luteránus volt. Ezután már azt határozta a nemesség, s azt Íratta bele a törvénycikkekbe, amit a fejedelem ós Bercsényi éppen akartak, mert rémület és rettegés fogta el mindannyiójukat e soha nem hallott kegyetlen tett miatt. Mindezen felül szétszaggatták Túróc megye zászlaját, eltörték pecsétjót, rangosabb nemeseit bebörtönözték — s tették mindezt az országgyűlés nevében, hogy mind Bercsényi, mind Károlyi igazoltak legyenek. Ettől kezdve már senki sem mert beszélni, minden a kónyuraság akarata szerint történt, s Bercsényi úgy megnövelte hatalmát, hogy maga a fejedelem és tanácsosai is egyformán játékbábukká lettek csak.27 Az országgyűlésen Forgách felesége útján sürgette:2 8 vizsgáltassák felül ügye, de ezt sürgette megyéje, Borsod vármegye is. Ámde midőn barátai látták a fent elmondott borzalmakat, Forgách feleségének is el kellett hallgatnia. Nemsokára az egész reguláris katonaságot más rendbe szervezték át; mindenünnen csapatokat vontak össze, s a fejedelem 30 000 emberével nagy fennhéjázással indult a németek ellen, de Isten úgy megszégyenítette őt, hogy 8000 némettől — valóban csodálatos módon, mintha csak Isten bosszúja lett volna — csúfos vereséget szenvedett Trencsén vára alatt.28 Mikor pedig maga a fejedelem akarta övéit harcra tüzelni, úgy bukott lovastól, hogy lova nyomban kiszenvedett, s alig tudták a fejedelmet is megmenteni; gyalogságának legnagyobb részét, tüzérségével együtt elvesztette; lovassága szótszóródott, s ettől kezdve nem is tudta többé katonaságát összegyűjteni, mert mindnyájan elfordultak tőle. Legjelesebb ezredesei csapataikkal együtt átmentek a németekhez, a megyék mindenfelé németeket fogadtak be. Mindezt tetézte a pestis és az éhínség, mely az egész országot sújtotta, s nyomorúságos állapotok uralkodtak mindenfelé Magyarországon, Isten ostorcsapásai miatt. A németek visszaszereztek minden várat; Újvár ugyan derekasan védekezett, s az első ostromot a németnek abba is kellett hagynia. A második ostromban is igen sok emberét vesztette, végül tisztességes feltételek mellett megadták magukat az ostromlottak. Már a felső-magyarországi vármegyék is — az ércbányákkal, az aranybányákkal ós városokkal együtt — a németek kezére kerültek. Végül, amikor az oroszok megfutamították a kijevi vajdát, név szerint Potoczkit, ő»° 3000 lengyellel Magyarországra jött vissza vonultában, s itt keresett menedéket; átengedte a fejedelemnek saját katonáit; a fejedelem ezekkel a katonákkal és azokkal a magyarokkal, akik még megmaradtak neki, Vadkert mellett szerencsét próbált, de — Isten bosszújából — a kevés német itt is megfutamította a fejedelmet. Potoczki visszatért Lengyelországba, innen pedig elment Bender-be, török területre, Svédország királyához, aki az oroszokkal I'oltavánál vívott vesztett csatája után ott-tartózkodott; végül már mindenfelé teljes lett a zűrzavar a konföderált magyar rendeknél, már csak Kassa és Munkács maradt kezükön, de még volt vagy 20 000 magyar katona, kik az ideig nem álltak át a németekhez; ezeknek parancsnoka Károlyi volt, a fejedelem akaratából. A fejedelem és Bercsényi Lengyelországba mentek vissza, s az orosz cárt sürgették segítségnyújtásért; a cárnak szándékában is állott az, hogy segítsen, mégpedig Franciaország királyának közbenjárása ós közbelépése miatt, ámde közbejött a török elleni háborúja, mely az oroszok számára balsikert hozott a Pruth folyó melletti csatában. Károlyi, akit a császáriak megvesztegettek, bizonyos feltótelekkel, valamennyi magyarjával együtt átállt a császáriak oldalára, átadta a németeknek Kassát és Munkáosot, mégpedig úgy, mintha József császárnak és királynak adná át, aki abban az időben már halott volt, de Károlyin kívül ezt nem tudták a magyarok, sőt a hűségesküt is úgy tették le, mintha élne a király; így aztán egész Magyarország visszatért a német uralom alá, s így, vagyis nagyon rosszul végződött a magyar rendi konföderáció, néhány ember fennhéjázó gőgössége és kapzsisága miatt. Károlyi pedig a magyarok részéről olyan egyezséget kötött a császári teljhatalmú megbízottakkal, mely szerint ezek megígérték a magyaroknak valamennyi kiváltságukat és törvények adta jogaik tiszteletbentartását is. Mielőtt a fejedelem Lengyelországba távozott volna, szabadon bocsátották az ártatlan Forgáehot, ki négy éven át szenvedte a kegyetlen börtönt;31 félholtan, súlyos betegen 31 Az aláhúzások az előző aláhúzásokkal azonos ductussal. A szöveg margóján NB, majd rövid kiolvashatatlan jegyzet. " Aláhúzások mint fentebb. A szöveg margóján: Lege usque hue. 18 Forgách felesége, Eszterházy Ágnes megjelent az ónodi országgyűlésen, s kérte a rendeket, vegyék pártfogásukba férjét. Jún. 3-án 10 éves fiát is bevitte a tanácsosok közé. Bártfai Szabó László: i. m. 541. 1. 2Я A 44. fólió másik oldala üres. " Potocki József, a kijevi palatínus. Az eseményről lásd: Márti Sándor: II. Rákóczi Ferenc. III. köt. Bpest. 1910, 67—68. 1. " Forgách 1710 nyarán szabadult ki munkácsi börtönéből.
