Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
A CSEPELI -MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1013 ság alá helyezték, és egyre újabb csapatokat küldtek a frontra. A magyar ipar és mezőgazdaság termékeit minden ellenszolgáltatás nélkül Németországba szállították akkor, amikor a magyar dolgozók ellátása messze a létminimum alá süllyedt. A terrort a fasiszta propaganda módszereivel egészítették ki. A lakosság között vad történeteket híreszteltek a Szovjetunióról, a kommunistákról. Ugyanakkor a gátlástalan antiszemita uszítással az elmaradottabb tömegek legrosszabb indulatait szították fel és a német hadsereg „csodafegyvereidről terjesztett megtévesztő hírekkel igyekeztek a lakosság tisztánlátását megzavarni. Románia, Bulgária és Franciaország háborúból történő kilépése után Horthy augusztus 27-én Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnöknek. A Lakatos-kormány folytatta a háborút a Szovjetunióval szemben, és amikor a szovjet hadsereg már az ország határaihoz közeledett, még mindig azt remélte, hogy angol-amerikai csapatok szállják meg Magyarországot. Szeptember végén a Vörös Hadsereg egységei átlépték a magyar határt. és gyors ütemben folytatták az ország területének felszabadítását. Horthyék mégegyszer megpróbáltak az angolszászoktól fegyverszünetet kérni. Azok azonban kénytelenek voltak Magyarországot a Vörös Hadsereghez utasítani. Szeptember végén Horthy delegációt küldött a Szovjetunióba. Megindultak a fegyverszüneti tárgyalások, és október 11-én Moszkvában aláírták a fegyverszünetet. Október 15-én Horthy a rádión keresztül nyilvánosan fegyverszünetet kért. A fegyverszünet csak a felfegyverzett népre támaszkodva lehetett sikeres, de a magyar uralkodó osztályok és képviselőjük, Horthy, nemhogy a népet nem fegyverezték fel, hanem még a hadsereget sem mozgósították a németek ellen. Ilyen körülmények között a Budapesten levő német csapatok pár óra alatt az összes középületet megszállták és délután a rádió már közölte, hogy Szálasi vette át a hatalmat. Megkezdődött a féktelen nyilas terror, amely méltó folytatása volt a 25 éves ellenforradalmi rendszernek. * A német megszállás első napján a kommunista párt mozgósító röpcédulát adott ki, amely figyelmeztette a tömegeket, hogy történelmük legválságosabb napjait élik, amelyből csak az egységes nemzeti szabadságharc jelenthet kivezető utat. Felhívta az ország minden társadalmi rétegét, hogy alakítson ellenállási harci csapatokat. Március 19-én a párt katonai bizottságot hozott létre a megszállók elleni harc szervezésére. A megszállás után betiltott ellenzéki pártok vezetőivel a kommunisták azonnal felvették a kapcsolatot és tárgyalásokat kezdtek az ellenállási front szervezéséről. A tárgyalások eredményeként májusban létrejött az ellenállási mozgalom felső szerveként a Magyar Front, melyben a Békepárton kívül a Független Kisgazda Párt, az SzDP, és a Kettőskereszt Szövetség vezetői vettek részt. Később, októberben a Nemzeti Parasztpártot is bevették a Magyar Frontba. A Magyar Frontra támaszkodva a kommunisták kibontották a fegyveres antifasiszta nemzeti ellenállás zászlaját, és megkezdték a magyar partizánmozgalom szervezését. 1944 szeptemberében újra felvette a Párt a Kommunista Párt nevet.
