Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
A CSEPELI -MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1011 A letartóztatott kommunisták közül 32-nek az ügyében május 31-én hirdetett ítéletet a Vezérkari Főnökség Bírósága. Kettőt kötél általi halálra ítélt a bíróság, a többiekre kisebb-nagyobb szabadságvesztést szabott ki.79 Sajnos az elítéltek kilétét a legszorgosabb kutatómunkával sem sikerült megállapítani. A súlyos vérveszteség ellenére a csepeli kommunisták egy percre sem szüntették be tevékenységüket, sőt ezután érték el a háború kitörése óta legnagyobb sikerüket. A csepeli hadiüzemben a háborús évek legnagyobb méretű és jelentőségű sztrájkját sikerült kirobbantani. 1943. szeptember 2-án a Csőgyár és Martinmű munkásai,—5000 ember—magasabb bért, jobb ellátást követelve sztrájkba lépett. A sztrájkot a kommunisták ós a baloldali szociáldemokraták vezették.8 0 Amikor abbahagyták a munkát, a gyár katonai parancsnoka felszólította a munkásokat, hogy azonnal vegyék fel a munkát, mert agyonlöveti azokat, akik továbbra is sztrájkolnak. A munkások nem tettek eleget a felszólításnak, erre a katonai parancsnok kijelentette, hogy hajlandó a munkásság által kijelölt küldöttséggel tárgyalni. A munkások vezetői ezután úgy határoztak, hogy a tárgyalásra kijelölt 20 embert a jobboldali munkásokból választják ki, hogy ezáltal a baloldali embereket megkíméljék a letartóztatástól. Az ezredes javaslatát a munka felvételére nem fogadták el, és tovább sztrájkoltak. Ezután 200 ludovikást vezényeltek ki a gyárba, erre a jobboldali és a sehová nem tartozó szervezetlen munkások megijedtek és felvették a munkát, ezért a többi munkás is kénytelen volt dolgozni. A 20 küldöttet letartóztatták, de pár nap múlva szabadon engedték őket, mert kiderült, hogy jobboldali szervezet tagjai.8 1 A sztrájknak volt közvetlen haszna is, mert utána a munkásokat jobban ellátták ruhával, lábbelivel és szalonnával, ami az akkori drágaság mellett feltétlenül javította a munkások helyzetét. A sztrájk közvetett haszna azonban ennél jóval nagyobb volt. A csepeliek sztrájkjára az egész ország munkássága felfigyelt. A nyomozó szervek is elismerték, hogy a munkásság körében igen sok szó esett a sztrájkról, a csepeli példa nyomán rájöttek, hogy a hatóságok tömeges letartóztatást nem eszközölhetnek, mert ezzel megbénítják a termelést. A vidéki gyárakban pedig az a hír terjedt el, hogy a csepeli munkások 60%-os béremelést követeltek.8 2 A sztrájk még azzal a haszonnal is járt, hogy utána sokan beléptek a szakszervezetbe, akik eddig passzívak voltak.8 3 A sztrájk a hatóságokat is lázba hozta, hiszen a háborúbalépés óta ehhez hasonló méretű sztrájk nem volt. Féltek, hogy a csepeliek példáját más üzemek munkásai is követni fogják és megbéníthatják a haditermelést a szigorú háborús törvények ellenére. A belügyminiszter azonnal tájékoztatást kért Pest megye főispánjától. A főispán a főszolgabíró tájékoztatója alapján úgy értékelte a helyzetet, hogy a „szélsőbaloldali érzelműek elérkezettnek látják az időt az ő napjuk felkelésére. A harctéri események kezdik éreztetni hatásukat." Ennek tulajdonította, hogy éppen a csepeliek 79 PI Archiv. Baloldali összesítő 1943. jún. 4. Kommunista Párt. 80 PI Arch. В. M. VII. res. 1943 — 71008. Pestmegye főispánjának levele a Belügyminiszterhez a Csepeli sztrájk ügyében. PI Arch. WM-gyári iratok. A XIII. 2/1922/4. Napló. Pomlényi Sándor és Bán Károly visszaemlékezése. 81 Pomlényi Sándor és Bán Károly visszaemlékezése. 82 PI Arch. Baloldali Összesítő 1943. szept. 17. "3 Pomlényi Sándor visszaemlékezése.
