Századok – 1968

Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991

A CSEPELI -MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1009 ellenzéki pártokkal megszakadt, a jobboldal került bennük előtérbe, a baloldal pedig nem mert a kommunistákkal kapcsolatot tartani. A párt ilyen körülmények miatt nem tudta kellőképpen kihasználni és fokozni a háború fordulata után bekövetkezett háborúellenes hangulatban rejlő lehetőségeket. Ezért a Párt Központi Bizottsága elhatározta, hogy a párt nevét Békepártra változtatja. Ezzel a megoldással a pártot kívánták elrejteni a rendőrség elől, azonkívül meg akarták könnyíteni az együttműködést a párt korábbi szövetségeseivel. A megvalósítás 1943 májusa után következett be, amikor a Kommunista Internacionálé feloszlatásának híre kedvező alkalmat teremtett a párt számára ahhoz, hogy elhitesse a hatóságokkal a KMP feloszlatását. A Központi Bizottság elhatározta, hogy elhíresztelik a párt feloszlását és néhány hétig tartó konspirációs szünet után a párt Békepárt néven megkezdi munkáját. A névváltoztatás, a párt feloszlatásának elhíresztelése mégsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A hatóságok előtt gyorsan világossá vált, hogy a Békepárt mögött a kommunisták dolgoznak, és a kommunisták rendőri üldözése nem szűnt meg. Ennek ellenére e párt újra meginduló áldozatos munkája rendkívül megnövelte a kommunisták befolyását. Számos haladó, a nemzeti érdekeket őszintén képviselő polgári politikus kapcsolatot keresett a kommunistákkal. Meghiúsult a kormánynak az a törekvése, hogy a kommunisták kirekesztésével saját befolyása alá vonja a háborúellenes mozgalmat. E mozgalom éppen a baloldal erősödésével fejlődött tovább. A kommunisták munkájában országosan megmutatkozó nehézségek Csepelen kevésbé éreztették hatásukat. A német és magyar csapatok fronton el-V szenvedett veresége következtében létrejött háborúellenes hangulat, a közellátás rosszabbodása kedvező feltételeket teremtett a kommunisták és baloldali elemek munkájának. Ezt a munkát az segítette elő, hogy a Szociáldemokrata Párt csepeli szervezetében nagyszámú olyan munkás volt, aki kommunista elveket vallott, és ezek aktív támogatói voltak a kommunisták munkájának. E tényezők a csepeli baloldali mozgalom erősödését és hatékonyabbá válását idézték elő. A gyárban és a községben sikerült olyan hangulatot kelteni, hogy a fasiszta Németország és szövetségeseinek veresége nem vezet nemzeti katasztrófához, ahogy azt a háború hívei és a jobboldali pártok el akarták hitetni a munkásokkal. A nagy erővel megindult nyilas pártszervező munka ellensúlyozása céljából a kommunista és baloldali munkások széleskörű kampányt indítottak a gyárban. A baloldali munkások egyenként beszéltek a munkásokkal és lebeszélték őket a nyilas pártba történő belépésről. Annak ellenére, hogy a nyilasok ruhát, cipőt, több fizetést ígértek a belépőknek, és fenyegetéstől sem riadtak vissza, ebben az időszakban már csak elenyészően kevés munkást tudtak beszervezni.7

3 Továbbra is erőteljesen folytatták a sorbanállók között a rendszer elleni hangulatkeltést, felhasználva az élelmezési nehézségeket, ezenkívül rendszeresen tájékoztatták a tömegeket a tényleges hadihelyzetről, bírálták a hatósági intézkedéseket. Ez az agitáció széles visszhangra talált Csepelen és főleg az asszonyok között ért el nagy sikert. •Jól mutatja a csepeliek hangulatát a főszolgabíró jelentése, amit az alispánnak küldött a csepeliek magatartásáról. Elmondja a jelentésében, hogy 73

Csepeli Újság, 1943. jan. 28. Vitéz Endre László nagyhatású beszédet mondott Csepelen a bujtogatók ellen. Bán Károly lakatos visszaemlékezése.