Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
A CSEPELI MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1007 gyarország kilépését a háborúból és megemlékeztek a kivégzett Schőnherz Zoltánról. Különbékét követeltek a Szovjetunióval.0 8 A Csepelen terjesztett röplapokat kézisajtó útján állították elő, s a következő jelmondatokat tartalmazták: ,,Ki a katonai parancsnoksággal a gyárból ! Elég volt a hitlerkosztból! Békét a Szovjettel!"69 1942. december 15-én éjjel Pesterzsébeten és Csepelen az utcákat és házak udvarait ismét röpiratokkal szórták tele a kommunisták. A sarló-kalapácsos rajzzal ellátott röpiratok fő jelmondata a „Békét, Kenyeret, Tüzelőt !" volt és a háború miatt bekövetkezett rossz élelmezési viszonyokkal foglalkozott.7 0 A munkások között végzett agitációs munkában a csepeli kommunistákat a Kossuth-rádió is segítette, melyet a Kommunista Internacionálé határozata szerint a Szovjetunióban élő magyar kommunista emigráció szervezett meg 1941 szeptemberében. Adásaiban többször is foglalkozott Csepellel, és a hadiüzem megbénítására, szabotázsra szólította fel a munkásokat. Toulon és Csepel című adásában párhuzamot vont a francia és a csepeli munkások magatartása között. Megállapította, hogy a francia munkások inkább felrobbantották a flottát és a hadiüzemeket, de nem adták a németek kezére. „A csepeliek viszont többségükben a németeknek termelik a hadianyagot, annak a német fasizmusnak, mely Magyarországnak és a munkásságnak a legveszedelmesebb ellensége."71 A Kossuth-rádiót sokan hallgatták Csepelen, és adásai nagy visszhangot keltettek a munkások között. Az egyik adás egy csepeli vasmunkás levelét 1 ismertette, aki kijelentette, hogy „sokan hallgatjuk Csepelen a Kossuth-rádiót és mondhatom mindnyájunk szívéből beszéltek, amikor azt mondták, hogy a hadianyagtermelés csökkentése, lazítása, megbénítása nemzetmentő feladat". Kijelentette továbbá az adás szerint a levélíró, hogy „a tanácsaikat is megszívleljük, tudunk mi még több módszert is arra nézve, hogyan kell szabotálni". A levélíró felhívja a munkások figyelmét, hogy a szabotázs mellett tömegmozgalomra is szükség van. Olyan közhangulatot kell a gyárban teremteni, hogy mindenki örüljön annak, ha egy gép elromlik és az összes munkás fedezze a szabotálókat.7 2 Szabotálásról azonban ekkor, 1942-ben még nem tudunk, a rendelkezésre álló adatok szerint ez csak a háború utolsó éveiben fordult elő Csepelen. Ettől függetlenül a Kossuth-rádió hathatós segítője volt a csepeli kommunisták harcának is. A következő, 1943-as évben a csepeli kommunisták és baloldali munkások nagy áldozatkészséggel, a korábbinál még nagyobb intenzitással harcoltak a Horthy-fasizmus ellen. Munkájukat segítette a német fasisztáknak a szovjet fronton: Sztálingrádnál, Őreinél, Kurszknál elszenvedett nagyméretű veresége és a 2. magyar hadseregnek Voronyezsnél történt megsemmisülése. Ezek az események külpolitikai téren a Németország elleni koalíció megszilárdításához, a második front megnyitásához, Olaszország elfoglalásához, a megszállt orszá-68 PI Arch. Baloldali összesítő 1942. dec. 11. A m. kir. csendőr nyomozóosztálynak parancsnoksága által kiadott heti összesítő jelentés. Kommunisták. 69 Uo. 70 PI. Arch. Baloldali összesítő 1942. dec. 18. Kommunista Párt. 71 H. L. Kéziratok, tanulmányok, 206. csomó 1942. XII. 1. Kossuth-adó magyar adása. Toulon és Csepel. 72 H. L. Kéziratok, tanulmányok, 206. csomó 1942. II. 10. Kossuth-rádió adása. Szabotázs és tömegakció. 11*
