Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
1000 BAKSAY ZOLTÁN darabok tették ki.3 6 Nem adtak többet a munkásoknak a sűrűn rendezett műsoros és kabaréestek, kivéve egy-két esetet, amikor neves operaénekesek is felléptek.3 7 A munkásokban megvolt a vágy a tartalmasabb szórakozás, a művészi élmény után. Nem az ő hibájuk, hogy csak nagyon ritkán jutottak hozzá. A munkásoknak a magasabb értékű kultúra utáni vágyódását mutatja az a tény is, ahogy a Nemzeti Színház vendégelőadását fogadták. 1943. augusztus 2-án ugyanis a Nemzeti Színház a csepeli Sportcsarnokban „Kanyoné" című színművel vendégszerepelt. Az előadás előtt Major Tamás üdvözölte a közönséget, majd elszavalta Ady Endre egyik költeményét. A női főszerepet Gobbi Hilda játszotta kirobbanó sikerrel. Nagyon tetszett a közönségnek Major Tamás játéka is. A nagyrészt munkáshallgatóság az előadást óriási tetszéssel fogadta és hosszasan ünnepelte a művészeket. Az előadás után a csepeli jobboldal szócsöve, a Csepeli Űjság cikkírója is elismerte, hogy „a fizikai dolgozók nemcsak a könnyű látványos sztáros operetteket kívánják, hanem ezeket a művészi játékokat is".3 8 A háború alatt a csepeli jobboldali szervezetek fokozták tevékenységüket annak érdekében, hogy a munkásokat ideológiájuk bűvkörébe vonják. A gyári szabadidő-mozgalom irányítása, valamint a munkások nacionalista-irredenta nevelése céljából létrehozták a gyár kulturális-szociális osztályát. A kulturális-szociális osztály télen egész sor különböző színvonalú és tárgyú tanfolyamot rendezett a munkások számára. Volt analfabéta-tanfolyam ingyen, elemi ismeretterjesztő tanfolyam havi 10 P-ért, polgári iskolai előkészítő tanfolyam havi 50 P-ért, kereskedelmi szaktanfolyam 120 P-ért, ezenkívül gyorsírás, gépírás, nyelvtanfolyam, szabás-varrás és még vagy tízféle egyéb tanfolyam. Amellett, hogy a munkásokat egész sor hasznos dologra megtanították, a tanfolyamok mind azt a célt szolgálták, hogy a munkásokat a Munkás Otthonból elvonják és a jobboldali szervezetek helyiségébe szoktassák, ahol igyekeztek őket a rendszer számára megnyerni.3 9 Ezek a tanfolyamok csak kis részben érték el céljukat, mert nagyon kevesen látogatták, pl. 1941-ben az összes tanfolyamoknak mindössze 100 hallgatója volt. Ebben azonfelül, hogy a munkások jó része idegenkedett a jobboldali szervezetektől, a tanfolyamok drágasága is közrejátszott. A munkások az általános drágaság, az alacsony bérek mellett nem tudták a drága tanfolyamokat megfizetni. Márpedig éppen az általános műveltséget vagv szakképesítést adó tanfolyamok voltak drágák. A többi viszont nem nagyon érdekelte a munkásokat.4 0 Az ismertetett tanfolyamokon kívül a gyár „szabadegyetemi előadássorozatot" indított. Ezek az előadások katonai, politikai, egészségügyi, etikai tárgykörből merítették anyagukat. Céljuk a munkások antimarxista szellemben történő nevelése volt. Az előadásokat 30 filléres napijeggyel lehetett látogatni. Az előadások ilyen címeket viseltek: „Az ellenséges propaganda és az ellene való védekezés. A balesetek okairól és kihatásairól. Nép és intelligencia. 36 Csepeli Őrszem, 1941. júl. 12. Hírek. Színház. 37 Csepeli Újság, 1941. máj. 7. Hangverseny a WM Sportcsarnokban. 38 Csepeli Újság, 1943. júl. 29. Községi kis hírek. — Csepeli Újság, 1943. aug. 6. * A Nemzeti Színház Csepelen. 39 Csepel-gyári szabadidő közlemények,VIII. évf. 1944. szept. 1. 34. sz. Tanfolyamok. 40 Uo. — Csepeli Újság, 1941. okt. 9. Népművelési tanfolyamok megnyitása.
