Századok – 1967

Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82

AZ 1940; ÉVI BANYASZSZTEÁJK 83 így tehát különbséget kell tenni a következőkben tárgyalásra kerülő sztrájk során a bányamunkások és családjuk valóságos éhezése, nyomora és katonai alávetettsége következtében kiérlelődött sztrájkhangulat, valamint a nyilasok titkos puccstervei között még akkor is, lia e két folyamat egy adott helyzetben, bizonyos ideig együttesen jelentkezett. Ezen alapvető megállapítá­son túl nincs semmi ok annak tagadására, bogy az ellenforradalmi korszak negyedszázados szüntelen revíziós, soviniszta, álhazafias demagógiája nem maradt hatástalan — hasonlóan más munkáskategóriákhoz — a bánya­munkásság bizonyos rétegeire sem.1 Tényként kell tudomásul venni végül azt is, hogy a munkásosztály a maga osztályharcában nem haladt mindig győze­lemről győzelemre, nem követte mindenkor saját osztályának legjobbjait, sőt néha saját érdekei ellen is felhasználhatták ellenségei. * Magyarország területén 1940-ben összesen 77 barnaszénbányában és 8 feketeszénbányában folyt termelő tevékenység. 46 626 munkás és tisztviselő dolgozott a szénbányászat területén, az egy telepre eső átlag 512 fő. 1940-ben 279 volt az üzemnapok száma, jóval magasabb, mint a korábbi években. A munkásoknak kb. 87%-a a magánkapitalista, mintegy 13%-a az állami üzemekben dolgozott.l a Az összes alkalmazottak részére 1940-ben, a természet­beni juttatások értékét is figyelembe véve, a barnaszénbányászatban 66,8 millió pengő, a feketeszénbányászatban 11,4 millió pengő munkabért fizettek ki.2 10,3 millió tonna barna- és 1,2 millió tonna feketeszenet bányásztak ki, és ez a mennyiség 24 illetve 15%-kal haladta meg az 1938-as színvonalat. A széntermelés kb. 95%-a az 1938. évi országterületen levő bányák fel­fokozott termeléséből adódott.3 Az 1940. október 8-i salgótarjáni sztrájkkal kezdődő országos meg­mozdulásban, a hivatalos statisztika szerint, 16 bányatársulat 36 széntermelő üzeméből 31 219 munkás vett részt. A sztrájk elhúzódása következtében 335 669 munkanap esett ki a termelésből, a bányászok 1,7 millió pengő bér­veszteséget szenvedtek. Egy sztrájkoló munkásra számítva majdnem 14 nap munkabeszüntetés és 70 pengő munkabérveszteség jutott. A széntermelés jelentősen visszaesett és országosan 40 000 vagon szénnel kevesebbet bányász­tak ki; ez a mennyiség az 1940. évi összes széntermelés 3%-át jelentette.4 A sztrájk okozta kiesés erősen éreztette hatását a legnagyobb szénfogyasztók készleteinek csökkenésében: az államvasutak a sztrájk kitörésekor 65 napra elegendő szénkészlettel rendelkeztek, de ez a tartalék a sztrájk befejezésekor 1 E problémát részletesen elemzi Lackó Miklós: Nyilasok, nemzeti szocialisták 1935 —194.4 (Bpest. 1966) c. művének „A nyilas mozgalom társadalmi bázisa" c. fejezete (126 —136. 1.), továbbá a készülő párttörténeti tankönyv tervezetének IX. fejezete: Küz­delem a totális fasizmus és a háború növekvő veszélye ellen. A proletár egységfront és a népfrontpolitika fejlődése (1934—1941) — Küzdelem a jobboldali erők ellen az anti­fasiszta függetlenségi frontért. Párttörténeti Közlemények 1966. évf. 4. sz. XXXV— XLVIII. 1. la A m. kir. kormány 1940 évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bpest. 1943. 97. 1. 2 Uo. Statisztikai rész 95. 1. 3 Statisztikai Évkönyv 1945. 93. 1. 4 Statisztikai Évkönyv 1940. Bpest. 1942. 66. 1. 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom