Századok – 1967

Tanulmányok - Fedoszejev; P. N.: A Nagy Október történelmi tapasztalatainak nemzetközi jelentősége 851

A NAGY OKTÓBER TÖRTÉNELMI TAPASZTALATAINAK NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE jV ^865 közi munkásosztály, a nemzetközi forradalmi mozgalom internacionalista szolidaritásának. Az oroszországi szovjethatalom megszilárdításáért, Október eredményeinek biztosításáért a polgárháború frontjain a világ különböző országaiból sokezer internacionalista vett részt. Az imperialisták becsapással és erőszakkal sok ország katonáit vonták be az intervencióba. De a szovjethatalom oldalán önként és hősiesen küzdöttek az intervenciósok és a fehérgárdisták ellen s védelmezték Október vívmányait magyarok és lengyelek, bolgárok és jugoszlávok, csehek ós románok, franciák és finnek, németek és osztrákok, kínaiak és mongolok és sok más ország képviselői. A dolgozók internacionalista egysége a legvilágosabban az Oroszország elleni imperialista intervencióval szemben kibontakozott mozgalomban jutott kifejezésre, amely „El a kezekkel Szovjetoroszországtól!" jelszó alatt zajlott. A szovjet emberek a szocialista építés időszakában az egész világ dolgozóinak forró szimpátiáit és sokoldalú támogatását érezték. Különösen széleskörű volt a dolgozók szolidaritása a fasizmus elleni küzdelem éveiben. Európa és Ázsia népeinek nemzeti-felszabadító harca egybefonódott a szovjet Nagy Honvédő Háborújával, amely a világimperializmus rohamcsapatainak szétzúzásában döntő szerepet játszott. A világ népeinek testvéri szolidaritását, amely megnyilvánult a polgárháború éveiben, a szocialista építés időszakában, a Nagy Honvédő Háború alatt, soha semmi sem törölheti ki hazánk népeinek emlékezetéből. A tőkés országok munkásosztályának a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harca, a nemzeti-felszabadító mozgalomnak soha nem látott lendülete ma is fontos tényezői a szocialista országok nemzetközi helyzete megszilárdulásának, népeinek a szocialista ós kommunista építés során kifejtett erőfeszítései kedvező feltételeinek biztosításának. Ugyanakkor az Októberi Forradalom, a szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a szocialista világközösség létrejötte és megszilárdulása hatalmas ösztönzői voltak a forradalmi folyamat fejlődésének az egész világon, igen előnyös feltételeket teremtettek a forradalmi erők tevékenysége számára a tőkés országokban. Elegendő emlékeztetni arra a szerepre, amelyet a Szovjetunió felszabadító küldetése játszott a második világháború éveiben. Európa és Ázsia leigázott népei, felkelve függetlenségük védelmére, nem kevés súlyos csapást mértek azokban az években a német és a japán fasizmusra. Saját erőikből mégsem futotta, hogy győzelmet arathattak volna az állig felfegyverzett hódítókon. Ezért volt a nemzeti függetlenségért indított küzdelemnek a demokratikus és a szocialista forradalom győzelmének legfőbb kiinduló pontja az, hogy a néptömegek forradalmi energiája és önfeláldozása összefonódott a szovjet hadsereg modern fegyvereinek erejével, a Szovjetunió katonai-gazdasági potenciáljának hatalmával. Ez országok tapasztalata kézzelfoghatóan bizonyítja azoknak a kísérleteknek teljes tarthatatlanságát, amelyek szembeállítják a forradalom fejlődésének külső és belső tényezőit. S lia azt a kérdést, hogy győz-e vagy sem a szocialista forradalom valamely országban, mindenekelőtt a belső erők döntik is el, az imperialista ellenforradalom „exportjának" megakadályozása napjainkban csak internacionalista alapon, a nemzetközi munkásmozgalom és a szocialista világközösség sokoldalú támogatásával oldható meg. A forradalmi elmélet és gyakorlat lenini megközelítésének néhány sajátosságáról szóltunk a fentiekben. Ezeknek a jelenlegi feltételek között különös