Századok – 1967

Tanulmányok - Fedoszejev; P. N.: A Nagy Október történelmi tapasztalatainak nemzetközi jelentősége 851

852 P. N. FEDOSZEJEV kommunizmus azon kérdéseinek gyümölcsöző kidolgozása, amelyek napjainkban vetődnek fel. Félévszázada tartanak immár az egész világon a heves viták Október történelmi örökségének megítéléséről. A kommunisták a forradalomban a stratégia és taktika tanulságos példáit, a tapasztalatok kimeríthetetlen forrását látják, amely segítségükre van a mai feltételek között kialakuló legfőbb problémáik megoldásában. A kommunizmus ellenfelei viszont mindegyre azt szeretnék bizonyítani, hogy az Októberi Forradalom nem volt egyéb a történelem véletlen kitérőjénél, hogy távolesik az emberiség fejlődésének fő ország -útjától, hogy tapasztalatainak nincs általános érvényű jelentőségük. Az effajta vitákban maga a történelem a legfőbb és tévedhetetlen ítélőbíró. Teljességgel igazolta Lenin jóslatát, mely szerint Oroszország proletariátusa nyomán az Október mutatta úton más népek is végighaladnak, hogy a mi forradalmunk egyes alapvető vonásai feltétlenül megismétlődnek világméretekben is. Ezt bizonyítja több olyan ország tapasztalata is, amelyek dolgozói egyszersmindenkorra végeztek a kapitalizmussal. Ezt bizonyítja az elmúlt ötven esztendő egész világfejlődése is. Az Októberi Forradalom s a hazánkban folyó szocialista építés természetesen nem merítette és nem is meríthette ki a szocializmushoz és kommunizmushoz vezető átmenet formáinak és módszereinek egész gazdagságát és sokféleségét. Minden nép, valamennyi testvérpárt hozzájárult és hozzájárul a marxizmus—leninizmus forradalmi taktikájának és elméletének gazdagításához, növelik tudásunkat a társadalmi haladás törvényszerűségeiről és a fejlődés útjairól. Az új feltételek új problémákat vetnek fel, a forradalmi harc megoldásához új megközelítést tesznek lehetővé. Az orosz kommunisták tapasztalata azonban, mint erre Lenin rámutatott ,,a világ minden országának mutat egyetmást, méghozzá igen lényegeset, elkerülhetetlen és nem is távoli jövőjükből'".1 Midőn e tapasztalatok jelentőségéről szólunk, természetesen korántsem mechanikus másolására gondolunk, hiszen az csak hibára vezethet. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogy elsajátítsuk az Októberi Forradalom azon tapasztalatait, azokat, a forradalom menete során jelentkező legfőbb törvényszerűségeket, amelyek számbavétele nélkül a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egyáltalán lehetetlen. Ezek közé tartozik a marxista—leninista párt vezette munkásosztály vezetőszerepe a néptömegek harcában, a munkásosztály szövetsége a parasztság alapvető tömegeivel s a dolgozók egyéb rétegeivel, a termelőeszközök tőkés magántulajdonának megszüntetése és a szocialista tulajdonviszonyok létrehozása, a különböző nemzetek ós államok munkásosztályának és valamennyi dolgozójának internacionalista szolidaritása. Es nem lehet nem észrevennünk, hogy sok olyan kérdést, amelyek felvetődnek a különböző országokban s a nemzetközi munkásmozgalom érdeklődésének középpontjában állnak, az Októberi Forradalom idején felvetődtek s a forradalom és a Szovjetunióban folyó szocialista építés során megoldódtak. Éppen ezért Október 50. évfordulója számunkra nem puszta jubileumi megemlékezés, hanem egyben a kommunista mozgalom elméleti fegyvertárának alkotó áttekintése is. Áttekintve gondolatban a megtett utat, láthatjuk, hogy a világszocializmus által az utóbbi 50 esztendő során elért hatalmas eredmények eltéphetetlenül kapcsolódnak a leninizmus eszméinek megvalósulásához és fejlődéséhez, az Októberi Forradalom tanulságainak alkotó átvételéhez és továbbfejlesztéséhez. 'V. I. Lenin Művei. 31. köt. 6. 1.