Századok – 1967

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz 827

AZ 0KTÓBE1U FORRADALOM ÉS MAGYARORSZÁG ŰTJA A SZOCIALIZMUSHOZ 841 A Magyar Front pártjai ekkor már együttesen szembefordultak azzal a híreszteléssel, hogy a Vörös Hadsereg a szovjet rendszert kényszeríti majd az országra. Megmondták az igazságot, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja más népek jogát, hogy maguk döntsék cl társadalmi berendezkedésük kérdését, hogy a Vörös Hadsereg felszabadítja Magyarországot. A Magyar Front pártjai 1944. szeptember 20-án Horthyhoz is fordultak egy memorandummal, követelve a rögtöni fegyverszünet kérését. Kifejezték 1 készségüket arra, hogy együttműködjenek a horthysta hadsereg vezetőivel, ha azok vállalják a magyar hadsereg szembefordítását a náci megszállókkal és az átállást a szövetséges hatalmak oldalára. Követelik, hogy a Magyar Front pártjai és a hadsereg képviselőiből alakuljon koalíciós kormány, amely fegyverszünetet kér a Hitler-ellenes hatalmaktól, gondoskodik róla, hogy a magyar hadsereg lefegyverezze az ország területén levő német csapatokat és hadat ! üzen Németországnak. A memorandum megállapítja, hogy csak ilyen módon lehet elkerülni, hogy az ország hadszintérré váljék és ez a feltétele annak is, i hogy az elkerülhetetlen demokratikus átalakulás ,,a társadalmi ellentétek végsóikig való kiéleződése nélkül, a magyar demokratikus pártok és a magyar hadsereg együttműködése alapján mehessen végbe". A memorandumot a kommunisták terjesztették a Magyar leront intéző , bizottsága elé, amely azt elfogadta. A párt az ország helyzetének megfelelően követte tovább azt a politikát, amelyet már korábban kialakított. A párt Köz-I ponti Bizottságának ekkor nincsen kapcsolata sem az SzKP-val, sem más testvérpárttal, amellyel tanácskozhatott volna, de van átgondolt politikai vonala, melyet még a háború elején, a Komintern általános irányvonalával összhangban dolgozott ki, s amelyet a helyzet alakulásának megfelelően, a hazai erőviszonyok figyelembevételével követ. Ennek a politikának pedig megingathatatlan bázisa a bizalom a Szovjetunió iránt, s az a bizonyosság, hogy a magyar nép felszabadulása elválaszthatatlan a szovjet fegyvereknek a fasiszta haderő feletti győzelmétől. 1944 szeptember végén, midőn a felszabadító szovjet csapatok előretolt egységei dél-keletről már átlépték a magyar határt, a Kommunista Párt kiáltvánnyal fordult az ország népéhez, amelyben ismertette a párt harci céljait. Hangsúlyozza, hogy a párt a szocialista társadalom megteremtéséről soha nem mondott le és ezt soha nem is fogja megtenni, de most nem ez áll közvetlen célként a párt és a magyar nép előtt. A népnek ,,először szabaddá kell lennie, hogy szabad akaratából dönthessen további társadalmi és gazdasági berendezkedése felett". A mostani közvetlen cél kettős: a) a német imperialista hatalom kiűzésével a független Magyarország megteremtése; b) a magyar reakció megdöntésével a demokratikus Magyarország megteremtése. E politika jegyében jött létre a Magyar Front, s a Kommunista Párt akkor is ezt a politikát folytatja tovább, amikor a szovjet csapatok átlépték a magyar határt. Ennek a politikának együttes érvényesítése végett lépett mind szorosabb együttműködésre a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. A két párt képviselői 1944. október 10-én Budapesten külön együttműködési megállapodást kötöttek. Ez az egységokmány, mely a hitlerista megszállás neliéz napjaiban született, megállapítja, hogy ,,az új demokratikus Magyarország kialakítását" csakis a munkásosztály „forradalmi egysége, határozottsága és vezetése biztosíthatja". Az egységokmány megállapítja, hogy mindkét párt végcélja a szocializmus, de az adott történelmi helyzetben a magyar munkásosztály 2 Századok 1И67/5