Századok – 1967
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz 827
Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz* Magyarország egyike azon országoknak, ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom igen mély visszhangot keltett. Hatására itt is új szakasz bontakozott ki a munkásmozgalomban: a forradalmi irányzat eszmei fejlődésének és politikai előretörésének szakasza. Ez 1918 novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásához, majd a szocialista forradalom erőinek gyors növekedéséhez, s 1919 márciusában az első magyar proletár hatalom, a Magyar Tanácsköztársaság megteremtéséhez vezetett. Mielőtt erre rátérnék, szükséges egy rövid visszapillantás arra az útra, amelyet a magyarországi munkásmozgalom a KMP megalakulása előtt megtett. * A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháború előtti évtizedekben a nyugat-európai, főleg az osztrák és német munkásmozgalom eszmei hatása alatt fejlődött. A társadalmi és politikai viszonyok azonban itt sokkal elmaradottabbak voltak, mint Ausztriában és Németországban. A magyarországi viszonyokat a félfeudális nagybirtokrendszer, az ipar elégtelen fejlődése és az osztrák tőkétől való szoros függése, s a századforduló után a bankok és kartellek — jórészt osztrák-magyar kartellek — hatalmának gyors növekedése jellemezte. A nép életszínvonala alacsonyabb, a kormányzati rendszer pedig reakciósabb volt, mint Ausztriában. A magyar uralkodó osztályok osztoztak az osztrák uralkodó osztályokkal Magyarország népeinek kizsákmányolásában; Ausztria segítségével tartották fenn hatalmukat az itteni népek felett s ugyanakkor fő segítőtársai voltak az osztrák reakciónak a Habsburg-monarchia fenntartásában. A szocialista munkásmozgalomnak Magyarországon 'sokkal súlyosabb repressziókkal kellett megbirkóznia, mint a Bismarck-féle német „kivételes törvények". Ezek a repressziók itt azután is folytatódtak, amikor Bismarck Németországban már megbukott, s a német munkásmozgalom elérte a szocialista ellenes törvények hatályon kívül helyezését. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt — mely a szakmai egyletekre támaszkodva tevékenykedett — alig tudott pártszervezeteket kiépíteni. A századforduló idején sikerült elérnie, hogy megkezdődött a helyi szakmai egyesületek tömörülése országos szakszervezeti szövetségekké. A magyarországi proletariátus osztállyá szerveződésének folyamatát ez jelentősen gyorsította. A szakszervezetek alkották egyben a párt * Előadás a Béke és Szocializmus c. folyóirat szerkesztőbizottságának rendezésében 1967. június 22 —24-én Prágában tartott, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségével foglalkozó nemzetközi elméleti konferencián. 1*
