Századok – 1967
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 797
802 KRÓNIKA A bíráló bizottság javaslata alapján az I. díjat megosztva Fogarassy László (Bratislava) „A burgenlandi felkelőharcok és a budaőrsi csata története" c. és Janák Emil (Győr) „Győr két forradalom közt" e. dolgozata nyerte. A II. díjat a következő öt pályamű nyerte: Virágh Ferenc (Békéscsaba); „A Békés megyei agrárproletariátus és szegényparasztság köri-egyleti életéről, művelődéséről", Czeglédi Imre (Gyula): „A gyulai harisnyagyár története", Ágoston József (Szeged): „A szegvári Gorkij mezőgazdasági termelőszövetkezet története", Gál László: „Mintaasztalosságtól a mintakészítő gyárig", Tamási Mihály (Szeged): Az ellenzéki Makótól az első felszabadult városig" c. dolgozata. III. díjat nyertek: Szecskó Károly (Verpelét) : „Az egri járás fejlődésének útja a felszabadulástól napjainkig", Gyerák István (Keszthely): „Felsőpáhok legújabbkori története", Tiborc Zsigmond : „Ötven harcos visszanéz", Tóth Mihály : „Szárnyas kerék a forradalmakban", Hosszú Zoltán: „Egy üteg története 1919-ben", Áfra János: „Munkásdalosok és műkedvelők a régi Kispesten", Molnár Pál (Salgótarján): „Adalékok a Salgótarjáni Acélárugyár történetéhez", Feldmann István: „Adalékok az ellenforradalmi kurzus (1919 — 24) politikájának debreceni történetéhez", Nyári Gyula (Sásd): „Pécs város munkásmozgalmának vázlatos története a Horthy-korszakban". Jutalomban részesültek a következő pályamunkák: Kurgyis Ferenc (Kiskunfélegyháza): „Kiskunfélegyháza iparának fejlődése 1944 — 60 között", Miklós Elemér (Vitka): „A régi táj új arcot ölt", Nyéki Károly (Mátészalka): „Krasznajarjecska-i,fogolylapok 1916 —18", Tenk Béla (Győr): „Parasztfaluból munkásfalu", Nádor György: „A budapesti mezőgazdasági gépgyár. . . 76 évének története", Bartha István (Sátoraljaújhely): „A termelőszövetkezeti mozgalom kezdetei Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben", Molnár Ambrus (Sáp): „Sáp község története az első világháborútól napjainkig", Székely András: „Adalékok a vegyipar történetéhez". A tanári tagozat hírei A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozatának felolvasó ülésén, 1967. február 22-én Benczédi László, a Történettudományi Intézet munkatársa „A haza- és nemzetfogalom alakulása a késői feudalizmus korszakában" címmel tartott előadást. Elöljáróban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a jelentősége a társadalom- és ideológiatörténeti vizsgálatok utóbbi időben tapasztalható fellendülésének. A továbbiakban a késői feudáliskori haza- és nemzettudat nemesi, katonai és paraszti változatait korabeli levéltári forrásszövegek elemzése alapján mutatta be. Előadásának szövegét következő számunkban közöljük. A vidéki esoportok hírei A Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja rendezésében 1967. március 16-án T. Mérey Klára kandidátus, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa „A helytörténetírás történeti ós módszertani problémái Somogy megye XVIII. és XIX. századi mezőgazdaságtörténete alapján" címmel tartott előadást. Bevezetőül röviden vázolta a helytörténéti feldolgozások kiinduló pontját képező feldolgozási módszereket, majd rátért a XVIII. és XIX. századnak azon történeti problémáira, amelyeket csak a helytörténetírás oldhat meg, és amelyek a modern történetírás számára hazai és nemzetközi síkon is fontosak. Elsőként beszélt a megye-, a falu- és családtörténetek jelentőségéről, majd kiemelte a XVIII. századi népességszám kérdését, ahol a falukutatásra vár fontos feladat, mert a lakosság számának pontos megállapításánál csak az anyakönyvi vizsgálatok és ezek adatainak uradalmi és adóösszeírások táblázataival való összehasonlítása hozhat megbízható eredményt. A század másik fontos problémája: a termelési eszközök fejlődése az adott, sokoldalú források alapján megoldható, s itt külön felhívta a figyelmet az 1766. évi jobbágyi fassiók nagy értékére a falukutatás szempontjából. A napóleoni háborúk után bekövetkezett konjunktúra gazdasági hatásának rövid vázolása után az időszak sokrétű problematikájából a jobbágyi föld kérdését emelte ki. Részletesen tárgyalta az úrbéri telkek rohamos növekedése mellett Somogy megyében a jobbágyi kézen levő szántó- és rétföldek csökkenését. Megállapításait az úrbéri tabella, egy 1812. évi dézsmaösszeírás és az 1846. évi telekszámösszeírás egybevetésén kívül a
