Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 743

FOLYÓIRATSZEMLE 747 jellemző műfaja a kisebb-nagyobb tanulmány volt. A 30-as évek végének nemzetközi eseményei és a kínai forradalom győzelme meghozza a nagy monográfiákat is. A jelentősebbeket a cikk röviden ismerteti. Részletesebben foglalkozik R. V. Vjatkin és Sz. L. Tihvinszkij sinológusok A Kínai Népköztársaság történettudományának néhány problémájáról e. elvi jelentőségű cikkével, amely az europaeentrizmust felváltó sinoeentrizmusban és a tudományos elzárkózásban marasztalja el az 1959 utáni évek kínai történettudományát. — J. F. JAZ'KOV AZ Amerikai Egyesült Államok legújabbkori történetéről irt szovjet művek 1960 — 1964 címen tájékoztatást nyújt az USA történetéről legújabban publikált hatalmas szovjet összefoglaló munkáról és alapvető jelentő-1 ségű tanulmányokról. Ezeknek a munkáknak középpontjában az amerikai gazdasági fejlődés, a munkásmozgalom, a bel- és a külpolitika kérdései állnak. Nem fordítanak viszont kellő figyelmet az amerikai haladó mozgalmait, a 30-as évek reakció és fasiz• mus elleni mozgalma, ezen belül a roosevelti New Deal, az amerikai izolacionizmus, \ az agrárkérdés történetére, a második világháború után pedig az állami monopol-I tőke s a jelenlegi amerikai munkásmozga-lom problémáira. — SOBIESKI ARTÚR A szovjet történetírás Latin-Amerikáról címen két szakaszban, 1924 —1946, ill. 1947-től napjainkig ismerteti a Latin-Amerikával foglalkozó szovjet történetírás fejlődését és problematikáját. Az első szakaszra a kezdeti nehézségek, a szakemberhiány, az ötletszerű témaválasztás és a népszerű történeti feldolgozások a jellemzők. A latin-amerikai történet problémakörén belül különösen megragadta a szovjet történetírók figyelmét a pánamerikanizmus ideológiája, szervezete és politikája. Ennek a kezdeti periódusnak legjelentékenyebb alakja az agrártörténettel foglalkozó fiatalon elhunyt V. M. Mirosevszkij. Az 50-es évek elejére megszűnt a szakember-hiány; a témaválasztás ennek ellenére még mindig a felületen mozog. Az 50-es évek derekán végre sokat ígérő tudományos munka bontakozik ki a Latin-Amerikai Intézet kebelében és két szovjet történettudományi folyóirat hasábjain. Bár a témakiválasztás most már sokkal tervszerűbb, még mindig vannak a kutatás által megkerült fehér foltok. A cikk befejező része a Latin-Amerikáról az utóbbi időben megjelent nagyobb igényű összefoglaló munkákat ós a iatin-amerikai függetlenségi háború megindulásának 150. évfordulója alkalmábóPMoszkvában megrendezett tudományos ülésszak anyagát ismerteti. — I. SZINYICINA A Szovjet Tudományos Akadémia Afrika-Intézete címmel az 1960-ban megalakult intézet tudományos -munkássságáról ad áttekintő képet és értékelést. Az intézet munkájának középpontjában az afrikai országokban végbement társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális változások, az afrikai államok nem kapitalista úton történő fejlődése s gazdasági önállóságuk problémája áll. Ezenkívül behatóan foglalkozik az intézet az afrikai neokolonializmus, munkásmozgalom, afrikai egységmozgalom, a nemzeti felszabadító harcok, az afrikai—szovjet gazdasági, technikai, tudományos kapcsolatok, az afrikai ideológia (afrikai szocializmus, afrikai egyéniség) problematikájával is. — A Szemle rovat Módszer és szintézis — Középkor — Újkor — Legújabb kor tagolásban mintegy félszáz külföldi marxista és nem marxista történeti műről ad részletes tájékoztatást. — B. Egyéb tudomá BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS. IX. évf. ( 1966) 9. sz. — CSIZMADIA ERNŐ, ZSARNÓCZAI SÁNDOR A parasztság gazdasági-társadalmi viszonyainak átalakulása a Magyar Népköztársaságban. A magyar mezőgazdaság átszervezése az egységes szövetkezeti parasztság kialakulása objektív és szubjektív feltételeinek fejlődéséről ad áttekintést, összefüggésben a pártnak az utóbbi években ezzel kapcsolatban folytatott politikájával. — ALVARO DELGADO Kolumbia munkásosztályáról: összetételéről, politikai arculatáról ír; röviden végigkíséri a kolumbiai munkásmozgalom útját is, bemutatja, hogy a század elején kezdődő sztrájkharcok (19Ó3, 1910) miként fejlődtek a 20-as, 30-as évek mozgalmain keresztül egy tuda'os folyóiratok tos, a kommunisták vezetésével harcoló munkásmozgalommá. — Ne feledjük a történelem tanulságait! címmel a lap visszaemlékezéseket közöl a spanyol polgárháború kitörésének 30. évfordulója alkalmából. — ENRIQUE LISTER, a köztársasági hadsereg volt tábornoka a háború nemzetiforradalmi jellegét elemzi s hiányolja, hogy eddig még nem született meg méltó történeti összefoglalása a polgárháború eseményeinek. — EUGENIUSZ SZYR kifejti, hogy ha nincs a német ós olasz beavatkozás, a köztársaság győzött volna. 4 polgárháború jelentőségét abban látja, hogy eltolódott Hitler terveinek niegvalósítása, sok tapasztalatot adott a partizánháborúhoz, a népi kormányok tulajdonképpen a népi