Századok – 1967

A történelemoktatás kérdései - Weitendorf; Friedrich: Történelmi fogalmak alkotása a történelemtanításban 688

TÖRTÉNELMI FOGALMAK ALKOTÁSA 693 a fokozatbecsztásnál igen eltérő eredményekhez jutottak. A történelemtanításban történő fogalomalkotásról eddig mondottakból adódik, hogy a fokozati tagolást feltétlenül történelmi fogalmak logikai rendszerének a tanulók tudatában történő kifejlődésére kell vonatkoztatni. Ez a szempont azonban csak kevés történelmi metodologusnál ós didaktikusnál játszik szerepet. A többség a fokozati tagolást csupán egy-egy történelmi fogalomra vagy közvetlen összetartozó fogalmak kis csoportjára vonatkoztatja. A fokozattagolás ezért sokszor képzetalkotásra, lényeges ismertetőjelek absztrakciójára, a fogalom definíciójára és alkalmazására korlátozódik.1

1 De még oly metodologusok, ill. didaktikusok is, akik ezen a beosztáson túlmennek, és jobban szem előtt tartják a fogalomalkotás folyamatának folyamatosságát, a fokozati tagolásnál rendszerint nem hivatkoznak egy fogalomrendszer kifejlődésére, habár legtöbbször általában hangsúlyozzák egy üyen rendszer kiépítésének szükségességét.12 A fogalomrendszer kifejlődésénél nagyszámú történelmi fogalom közti logikai viszonyrendszer folyamatos felépítéséről van szó, amelyben a történelmi materializmus kategóriái mint osztályozási fogalmak szerepelnek. Eközben az egyes történelmi fogalmakat mindig ismét új fogalmi összefüggésekbe soroljuk be, miközben mind jobban differenciálunk és általánosítunk. A fogalmi rendszer fejlődésénél a fogalmak mozgása a döntő kérdés. így a rabszolga fogalom az ókori Kelet, Görögország ós a Római Birodalom történetének tárgyalásánál hosszú fejlődésen megy keresztül, amelynek során mind jobban differenciálódik és egyben általánosul. De ez után sem tesszük ad acta, hanem később szembe állítjuk a jobbágyparaszt és ínég később a bérmunkás fogalmával, és mint osztályfogalmat a „néptömegek szerepe" fogalomhoz soroljuk. Ezért a fogalomrendszer kifejlesztésénél nem nékülözhető az egyes fogalmak közti mindenkori faj- és nemi viszonyok figyelembevétele. Stohr a történelemtanítás módszeréről írt könyvében joggal utal arra, hogy a történelemtanításban a fogalomrendszert „az individuális fogalmakból kiindulva" csakis „a faj- és nemi fogalmakon át" lehet „felépíteni".1

3 Rajev joggal utal arra, hogy a tanulók „ennek a fogalomrendszernek szorgos kimunkálásánál . . . fokozatosan" jussanak le „a marxista történetfelfogáshoz".1

4 Fogalomrendszereknek a tanulók által történő elsajátításához Rajev a következő szakaszokat jelöli meg: ,,a) a nem differenciált, tagolatlan ismeretek szakasza, amelyben nem emeljük ki a határozott fogalmak tartalmát; b) a fogalom tartalma részbeni kibontásának szakasza; c) a fogalom tartalmának teljesebb és beható kibontása és első összeköttetések létesítése korrelációk formájában időben, valamely fogalom tartalma és más fogalmak tartalma közt; d) a fogalmak közti kauzális összefüggések létesítésének szakasza."15 Nézetem szerint ez a vonatkozás fejezi ki legjobban a Stohr által javasolt és a fogalmak faj- és nemi viszonyai által indokolt szakaszsort: 1. Előkészítő szabályok: a) A fogalom tisztázása (definíció), b) a definíció nyelvi és adott esetben tartalmi egyszerűsítése (a tanulók szellemi felfogóképességéhez alkalmazni). 2. Alsóbb osztályú általános fogalmak alkotása (fajtafogalmak). a) Ismertetőjelek konkretizálása (képzetek alkotása a jelenség tulajdonságairól). b) Képzetek általánosítása (a lényegtelen absztrahálása). c) A fogalom definíciója (a megismerés befejezése). 3. Magasabb rendű általános fogalmak alkotása (fajtafogalmak). 11

Wincenty Okon: Der Unterrichtsprozeß (A tanítás folyamata). Berlin. 1957. 135. 1. — Ld. Jankó — A. A. Trinizkaja: Die Erarbeitung historischer Begriffe in der 5. bis 7. Klasse (Történelmi fogalmak kimunkálása az 5—7. osztályban). Aus den .Erfahrungen sowjetischer Geschichtslehrer (Szovjet történelemtanárok tapasztalataiból) с. műben. Berlin. 1954. 21—34.1. — Ld. Karlheinz Tomaschewsky : Zur Arbeit mit dem Lehrbuch im Geschichtsunterricht (A tankönyvhasználatról a történelemtanításban). Berlin. 1955. 101. 1. 12

Ld. N. A. Lawitow — M. N. Schardakow: Beitrage zur pädagogischen Psychologie (Adalékok a pedagógiai pszichológiához). Berlin. 1901. 122. kk. 1. — Vö. A. A. Wagin — N. W. Speranskaja: i. m. 28—49.1. Hangsúlyozzák ugyan a kapcsolatot más fogalmakkal valamely „fogalomcsoportban", fokozatokra tagolásukban azonban nem hivatkoznak objektíve megkívánt fajta- és nemviszonyokra. — Vö. F. Donath: Begriffsbildung im Geschichtsunterricht (Fogalomalkotás a történelemtanításban). Berlin. 1962. 15—48. 1. 13

A. Stohr: Methodik des Geschichtsunterrichts (A történelemtanítás metodikája). Berlin. 1962. 242. 1. 11

D. I. Rajev: Tapasztalatok történelmi fogalmak rendszerének megszerzése pszichológiai vizsgálatánál a 4—8. osztályban. Leningrád. 1958. 241. 1. (orosz nyelven). 16

Uo. 266. 1. 16 Századok 1967/3—4