Századok – 1967

A történelemoktatás kérdései - Weitendorf; Friedrich: Történelmi fogalmak alkotása a történelemtanításban 688

TÖRTÉNELMI FOGALMAK ALKOTÁSA 689 A fogalom, mint Rubinstein

1 hangsúlyozza, magába foglalja ,,a jelenséget minden oldalának belső kölcsönhatásában, belső ellentmondásainak egységében, konkrét létezésében és fejlődésében", ós Krugljak2 szerint „tudásunk koncentrátumát. . . igen fontos szerkezetét, ismereteink magvát" képezi. A fogalomalkotás a történelemtanításban ezért oly folyamat, amely a konkréttől a fogalmi elvonthoz és általánoshoz, majd onnan a fogalmilag differenciált konkréthez halad. Ez érvényes mind egyes történelmi fogalmak tisztázására, mind egymáshoz tartozó történelmi fogalmak egy-egy csoportjának tisztázására, beleértve a történelmi materializmus kategóriáit, mivel minden ilyen fogalom „sokféle jelenség közös lényeges vonásait ragadja meg és fejezi ki"3

. „A fogalom (az ismeret) a létben (a közvetlen jelenségekben) feltárja a lényeget (az oksági törvényt, az azonosságot, a különbséget stb.)."' A történelemtanításban történő fogalomalkotás logikai operációk — mint az absztrakció és az általánosítás történelmi analízise és szintézise —, valamint az összehasonlítás segítségével feltárja a különféle történelmi események és jelenségek közti lényeges összefüggést. A fogalomalkotás a történelmi megismerés egyik döntő eszköze, lehetővé teszi az objektív történelmi folyamatok tudományosan helyes tükröződósét, és ezzel a konkrét történelmi események és jelenségek mélyebb, mert tudományosan megalapozott visszatükrözését. Rendszeres fogalomalkotás nélkül a történelemtanításban nem érhető el sem a történelmi tények absztrakciójának és általánosításának, sem a tudományosan megalapozott konkretizálásnak olyan foka, amelyet az általános történelmi törvényszerűségek és azok specifikus hatékonysága az egyes történelmi korszakokban megkívánnak. Ismeretszerzés és fogalomalkotás egysége megkíván bizonyos viszonyt fogalom és ítélet közt a történelemtanításban. A marxista történettudomány a történelmi folyamatok lényeges elemeit és szerkezeti összefüggéseit fogalmilag ragadja meg és a történelmi folyamatok belső viszonyait ítéletek formájában mutatja be. A történettudomány fényeinek és összefüggéseinek igazságtartalmát csak ítéletekben lehet megragadni és kifejezni. Még értékeléseket és pártos becsléseket is — akár erősen emocionális jellegűeket — csak ítéletekben lehet elvégezni. A történelmi állítás igazságtartalma azonban annál nagyobb, az értékelések és becslések annál megalapozottabbak lesznek, mennél jobban hatolunk be a történelemtanításban fogalmi általánosításokkal a történelmi jelenségek és folyamatok lényegébe és törvényszerű összefüggéseibe. Ebből a történelemtanítást illetően az adódik, hogy egyrészt bizonyos fogalmi világosság előfeltevése és feltétele a történelmi ismeretek szerzésének, másrészt az ismeretszerzés a nagyobb fogalmi világossághoz járul hozzá. Ahogy Händel és Kneist „A logika rövid áttekintése" c. könyvükben hangsúlyozzák, minden fogalom „egy sor előítélet eredménye",5 amelyek a maguk részéről viszont csak „legalább két fogalom logikai vonatkozásaként"6

keletkezhetnek, és „az ítélet kimondása semmi egyéb, mint »a fogalomban implicite meglévőnek a magyarázata«".7 És ezzel kifejezésre jut az ítélet és a fogalom közötti lényeges viszony. A történelemtanításban ennek a viszonynak többféle szempontból kell megjelennie: Először: Minden fogalommeghatározás ítéletek formájában történik. Másodszor : az általánosítás egy sor közbülső foka, nagyszámú logikai vonatkozás a fogalmak közt csupán ítéletek alakjában ragadható meg. Ez a kérdés egy a történelemtanításhoz felállított fogalomrendszerben különös jelentőséget nyer, mivel ott a korlátozott anyagválaszték és a tanulók mindenkori különböző felfogóképessége következtében a fogalmi általánosítás különféle közbülső fokain fogalmak helyett, ill. a fogalom tartalmának jellemzésére ítéleteket kell alkalmazni. így például az 5. osztályban, mivel ott olyan általános fogalmakat, mint termelőerők még nem tudunk definiálni amidőn az őstársadalom lényeges jellenvonásainak szintézisét jellemezzük, ítéleteket kell mondanunk a szerszámok, fegyverek ós eszközök fejlődése, a termelékenység fokozása és az emberek életmódjának javítása közti szoros összefüggésről az őstársadalomban, amely ítéletekben kife-1S. L. Rubinstein: Grundlagen der allgemeinen Psychologie (Az általános pszichológia alapjai). Berlin I960. 429. 1. ' M. I. Krugljak: Wie formen sich hei den Schülern Begriffe im Prozeß des Geschichtsunterrichts? (Hogyan alakulnak a tanulókban fogalmak a történelemtanítás folyamatában?). Geschichtsunterricht und Staatsbürgerkunde, 1962. 1. füzet, 33. 1. 'A. A. Wagin —• N. W. Spernskaja: Ausgewählte Kapitel zur Methodik des Geschichtsunterrichts der oberen Klassen (Válogatott fejezetek a történelemtanítás módszeréhez a felsóbb osztályokban). Berlin. 1962. 28.1. ' V. I. Lenin: Filozófiai Tűzetek. Budapest. Szikra. 1954. 218. 1. (A filozófiai hagyatékból). Berlin. 1949.247.1. » Händel—Kneist : Kurzer Abriß der Logik. Berlin. 1960. 26.1. • Uo. 29. 1. ' Uo. 26. 1.