Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Szerkesztőségi munka az induló Századoknál 665
SZERKESZTŐSÉGI MUNKA AZ INDULÓ SZÁZADOKNÁL 677 a néhánysoros tudósítást kutatásairól a Tárcza rovatban, ugyanolyan örömmel vette volna a munkájáról megjelenő rövid beszámolót a könyvismertetések között. Végül, lia már a Századok szervező erejéről, a társulati közéletben betöltött központi szerepéről szólunk, nem lehet mellékes —- akár hozzávetőlegesen is — felmérni: mit jelentett anyagilag a Társulatnak a Századok kiadása. Ráfizetéssel járt-e, mint a tudományos lapok annyiszor, vagy kifizetődött, esetleg hasznot is hozott. Pesty Frigyes 1867. évi kimutatása szerint a Társulat évi kiadásai 1936 forintra rúgtak.11 8 Ezt majdnem teljes egészében a Századokra fordították. Nyomdai költségek, ,,írói díjak", „könyvkötői számla", „postai költségek" címén összesen 1345,50 forintot fizettek ki. Hozzávéve még ehhez a szerkesztő-titkár évi 500 forint fizetését és a „társulati szolgá"-nak fizetett 36 forintot, a folyóirat első évi költsége — ilyen „maximális" számítás szerint — 1881,50 forint volt. Csak hozzávetőlegesen mérhetjük fel, hogy a Társulat bevételeiből mennyi esik a Századokra. Az előfizetők törzsét (egyéni példányokat nem árultak a Századokból) a társulati tagság adta. Júliusban 393, szeptember végén 457, október végén 507, november végén 545, az év végén pedig 613 tag-előfizető volt. Említettük már korábban azokat az adatokat, melyek dokumentálják, hogy a társulati tagok közé többen azért léptek, hogy kapják a Századokat. Talán nem túlzás azt sem állítani, hogy az első számok megjelenésének is része volt abban, hogy ősszel az „ötforintos tagok" oly nagy mértékben szaporodtak.11 9 Az évdíjas tagok 1867 végéig 2200 forintot fizettek be.12 0 Az előfizetők másik részének — a nem társulati tagoknak —száma kezdetben kb. 100 főre tehető.12 1 Számuk valószínűleg egyre nőtt, s ezek vásárolták meg az első évfolyam 800-as példányszámából a társulati taglétszámon felül eső részt. Ha a 2200 forinthoz hozzászámítjuk az ezektől kapott előfizetési díjat (100 példányért 500 Ft.), melyet a költségvetés egyébként nem tüntet fel a bevételek között, akkor láthatjuk, hogy a bevételek messze meghaladták a Társulat egész évi kiadásainak összegét. A kimutatás számoszlopai azonban nem mutatják teljesen azt a nyereséggyarapodást, amelyet az előfizetők számának emelkedésével a Századok nyomatása jelentett. Ez a gyarapodás abból származott, hogy az 500 feletti példányszám esetén egy ív nyomdai költsége alig emelkedett (100 példányonként 1,8 forint).12 2 Jórészt ennek a tiszta nyereségnek köszönhető — természetesen a tőkésített alapítványok mellett —-, hogy a Társulat költségvetési egyenlege az első években állandóan aktív maradt, s a Társulat így szép bevételhez jutott.123 * U8 MTAKK. Történelem 4r—34. sz. Pesty Frigyes jelentése. Júliustól december végéig az alapítók száma tízzel (52-ről 62-re), az évdíjas tagok száma 210-zel (341-ról 551-re) emelkedett. 120 Pesty Frigyes pénztári jelentése az 1867-ik évről. Századok, 1868 jan. 134.1. Ez a jelentés nem részletezi — mint a kézirati példány — a kiadásokat. 121 Századok Irattára. Pauler Tivadar — Ráth Károly 1867. nov. 3. Egyébként az elkelt 800 példányból a társulati tagok osak 613-at kaptak, a többit valószínűleg szintén Ráth Mór adta el. 122 Iratok 1. 123 500 példány esetén 1 ív előállítási költsége (nem számítva az állandó jellegű kiadásokat — titkári fizetés szolga stb.): 19 ft nyomdai költség + 20 ft szerzői díj = 39 ft. Az ára: 500 X 5 ft = ft = 100 it. (Egyébkén t ZÛ i v láthatóan erre az 500 példányszámra épült a költségvetés is.) 800 példány esetén 1 ív előállítása _24,40 ft + 20 ft = 44,40 ft-ba került. Egy ív ára így: 800 X 5 = = 160 ft. ' ( 15 Századok 1967/3—4
