Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Szerkesztőségi munka az induló Századoknál 665
668 GLATZ FERENC Mihály érveit, melyekkel a titkári tisztségben maradásra bírta a fiatal szerkesztőt, de egy biztos : noha ekkor írt leveleiben Thaly panaszkodik, hogy milyen sok „lótás-futás s kellemetlen teher"-rel jár a titkárság, a szerkesztőség, és hogy „megöl ez a három ár!" („tanár, titkár, búvár")32 mégis ismét nagy lendülettel fog a második számhoz szükséges kéziratok beszerzéséhez. Levelezése — amely ekkortól még nagyobbra duzzad — betekintést enged a korabeli szerkesztőség munkájába: miként születnek meg az első hazai történészszakfolyóirat kéziratai, s hogyan lesznek a kéziratokból cikkek. * A szerkesztő gondjai — mint az eddigiekből is látszott — a megfelelő tanulmányok beszerzésével kezdődött. Noha két év alatt sokat változtak a politikai körülmények, s most már a Századok elvileg egy nagy létszámú, az ország majd minden jelentős történészét magába foglaló Társulat szerzőgárdájára támaszkodhatott, mégis 1867-ben majdnem megismétlődött Pesty Frigyes 1865-ös lapindítási kudarca. Ennek okát egyik oldalról a Társulat alakulásában kereshetjük, hogy olyan felkészült és szorgalmas történetírók, mint Ráth Károly, Szilágyi Sándor távol maradtak a társulati vezetéstől,33 s nem kis részben abban, hogy Thaly a nyári hónapokban elhanyagolta az új folyóirat megindításánál elengedhetetlenül szükséges munkatársi gárda toborzását. Természetesen nemcsak hanyagságról, gondatlanságról volt szó Thaly esetében, hanem a tudományos folyóirat szerkesztési munkálataiban való tapasztalatlanságról is. Thaly korábbi lapszerkesztői tevékenysége folytán igen fiatalon jártasságot szerezhetett a sajtóvilágban, a szerkesztésben, a nyomda körül stb.,34 mégis az első, havonként megjelenő történész-szaklap szerkesztése egészen más feladatok elé állította, mint előbbi lapjai. Politikai lapok szerkesztőjének lenni, mint Angyal Dávid megjegyzi, „irigyelt állás" volt a hatvanas évek Pestjén,3 3 hiszen a politikai-társadalmi élet változásai ezeket néhány év alatt ugrásszerűen az érdeklődés és a politikai szereplés középpontjába lódították, s egy-egy lap újságírói gárdája igen gyorsan kialakult. Egészen más körülmények között „rajtolt" egy szakfolyóirat. Mindenekelőtt ki kellett harcolnia helyét a már addig is megjelenő tudományos publikációk, illetve a más, ugyanabból a szakágból is közlő folyóiratok között. Első pillantásra úgy látszik, hogy a Századoknak, mint „históriai szaklap"-nak nem kellett helyért küzdenie a történettudományos publikációk között, hiszen az egyetlen ilyen rendszeres folyóiratnak indult. Mégis amikor Thaly a szerzőkhöz fordul tanulmányokért, azok válaszleveleikben többször is azt hozzák fel mulasztásuk mentségéül, hogy korábbi ígéretek kötik őket már más munkákhoz, melyeket nem szakíthatnak félbe, nem tehetnek félre a Századok miatt. Nemcsak Toldy dolgozik „Chrestomatiáján", s Finály tartogatja közleményét — mint az Erdélyi Múzeum munkatársa — annak évkönyve számára,36 hanem más irányú publikációkon dolgozik Révész Imre, Csaplár Benedek is.3 7 Amikor pl. Thaly megkéri Fabó Andrást, hogy ismertesse Horváth Mihály gyűjteményes mun" Iratok 7., 8. "Vö. R. Vúrkortyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bpest. 1961. Ill, 1. вШг Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat. . . 244—245. 1. "R. Várkonyi Ágnes: i. m. 57., 76. és 112. 1. "5 Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Szerkesztette, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Angyal Dávid. Bpest. 1925. 107. 1. M Iratok 8., 12. " Révész Imre — Pesty Frigyes 1867. okt. 7. OSzKK. Levelestár; Csaplár Benedek — Pesty Frigyes 1867. V. (VI.) 18. Uo.
