Századok – 1967
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Geftyer; Ju. M.–Malkov; V. L.: Válasz egy amerikai tudósnak 648 - Malkov; V. L. ld. Geftyer; M. Ju. 648
A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA M. Ja. Geftyer—V. L. Malkov: Válasz egy amerikai tudósnak Arthur Mendel, a michiganí egyetem (USA) tanára, a Szovjet—Amerikai Kapcsolatok Intézetének közvetítésével azzal a kéréssel fordult a szovjet történészekhez, hogy válaszoljanak néhány olyan kérdésre, amelyek a marxizmus történetelméletével kapcsolatosak. Űgy gondoljuk, hasznos lesz, ha olvasóinkkal megismertetjük az amerikai tudós kérdéseit, valamint azokat a válaszokat, amelyeket a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének módszertani osztályáén dolgozó munkatársak állítottak össze. Arthur Mendel kérdései 1. A történészeinkkel folyó vitában az egyik fő szovjet érv az, hogy a mi történészeink tagadják a történelmi törvényszerűséget. Hogyan tudnák megmagyarázni a „törvényszerűség" fogalmát? 2. A törvényszerűség általános fogalma számunkra nem, eléggé világos annak követ-, keztében, hogy a gazdasági tényezőnek a történélemben játszott szerepét leszűkítik. Itt arra gondolok, hogy gyakran felhasználják Engelsnek J. Blochhoz írt levelét, Marx és Lenin műveiből vett különböző idézeteket, amelyek a politikai és ideológiai tényezők hatását hangsúlyozzák. Ebben az esetben igazságos volna a gazdasági tényező helyett a társadalmi fejlődésnek ezeket az oldalait elfogadni a történelem tanulmányozásának objektív kritériumaként. Mi legyen az irányadó a választásban? Van-e metatörvényszerűség, törvényszerűség, vanna,k-e a törvényszerűségnek különböző kritériumai ? 3. A történelem tanulmányozásának és témakiválasztásának az önök által alkalmazott módszerei többé vagy kevésbé azonosak a mieinkkel. Ezt mindannak következtében mondom, amit önök állítottak a különböző tényezőknek a történelemben való együtthatását illetően, valamint figyelembe véve azt, hogy most hangsúlyozzák a konkrét tényeket és megkövetelik a források objektívebb kezelését. 4. Sok történészünk osztja az önök nézeteit a neopozitivizmus, a relativizmus és a történelem vallásos magyarázatának elvetését illetően, nem tagadják az objektív megismerés lehetőségét, kirekesztik a transzcendentális befolyást, sőt az anyagi viszonyokra is koncentrálnak. Hol van tehát az a legfőbb kritérium, amely elősegítené a választást az ilyen magyarázatok és az önöké között ? 5. Valami nem világos az általános törvények és a konkrét tények közötti kapcsolat szovjet foglalmában. Egyrészt, különösen az utóbbi években, azt állítják, hogy a marxizmus törvényeit a tények tökéletesen megalapozzák, másrészt azt állítják, hogy ugyanezek a törvények ezeknek a tényeknek a kiválasztásához és rendszerezéséhez kritériumként szolgálnak. 6. Gyakran hangoztatják azt, hogy a marxista történetelmélet legfőbb igazolásául az 1917-es orosz forradalom, szolgál. Ugyanakkor azonban rámutatnak azokra a sajátos körülményekre is, amelyek kiváltották ezt a forradalmat, és azt tartják: Lenin fölénye a mensevikekkel szemben abban mutatkozik meg, hogy helyesen értékelte ezeket, a sajátosságokat. Ilyenképpen olybá tűnik, hogy a marxizmus általános elméletét kivétel bizonyította. 7. Amennyiben a szovjet elmélet a törvényszerűség egyetlen és objektíve helyes elmélete, hogyan lehet megmagyarázni azt, hogy alapvető problémákkal kapcsolatban egymástól eltérő szovjet álláspontok léteznek. Pl. a vezérek és népek szerepével, az alap és a felépítmény viszonyának kérdésével, az általánosítás és az egyes konkrét .tények viszonyának problémájával kapcsolatban. 8. Számunkra olybá tűnik, hogy az önök felfogása a társadalmi tudat osztályeredetéről nem egyeztethető össze azzal a meggyőződésükkel, hogy a saját történelem- és társadalomelmé-
