Századok – 1967
Vita - Ölvedi Ignác: Kritikai megjegyzések Tóth Sándor: „A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon” c. művéhez 621
KRITIKAI MEGJEGYZÉSEK 635 Front kiegészítése is. Novemberben a főparancsnokság tartalékából megkapta a 4. gárda hadsereget, 1944 decemberében a „Margit" vonal áttöréséhez alárendeltségébe utalták a teljes feltöltöttségű 18. harckocsi hadtestet7 2 és más egységeket. Egy másik probléma, amiről szintén szólni kell, a helyes katonai szakkifejezések, szaknyelv használata. A nem megfelelő katonai terminológia a mondanivaló tartalmát gyakran megváltoztatja, vagy érthetetlenné teszi. „A német hadseregcsoport parancsnokság a Debrecent fenyegető veszélyt — olvassuk a 82. oldalon — két páncélos hadosztály találkozó irányú csapásával kísérelte meg elhárítani." „Találkozó irányú csapást", katonai nyelvünk nem ismer. A szerző idézett mondatával azt akarta kifejezni, hogy a Kisújszálláson ós Karcagon át keleti irányba előnyomuló 13. páncélos hadosztálynak Püspökladány körzetében találkoznia kellett a Biharnagybajom felől támadó 1. páncélos hadosztállyal. Ennek a manővernek a helyes ós használatos katonai szakkifejezése az „összetartó irányba mért csapás". Tartalma azt jelenti, hogy saját vagy ellenséges kötelékek olyan irányú mozgást végeznek, amelyek egy megadott körzetben találkoznak. Bekerítések során ezt a manőverformát a második világháborúban elég gyakran alkalmazták. Ilyen esetben használatos a találkozás terepszakaszának vagy körzetének a megjelölése. A szerző által leírt „találkozó irányú csapás"-ra az olvasó találkozó ütközetre, vagy frontális csapásra gondol. Az adott helyzetben nem erről van szó. Nem szovjet és német erők csaptak össze, hanem két német páncélos hadosztálynak kellett találkoznia a Plijev lovasgépesített csoport hátában. Hasonlóan zavarólag hat, hogy Tóth Sándor szinte következetesen az „erők-eszközök felhasználásáról" beszól. „A sikeres belgrádi hadművelet után — írja — a szovjet főparancsnokság elhatározta, hogy a 3. Ukrán Front erőit is felhasználja a magyarországi hadműveletekben."7 3 Ez a kifejezés található még a 146., 163., 171. stb. oldalakon. Az adott esetben a szerző helyes katonai szakkifejezést használ, rossz értelemben. Az erőket ós eszközöket a harcmezőn nem felhasználják, hanem alkalmazzák. A „felhasználás", vagy „elhasználás" lőszer, élelmiszer, üzemanyag, ruházat stb., egyszóval a fogyóanyagok helyes szakkifejezésére szolgál. A csapatok tevékenységének megjelölésére helytelen. Azokat a szó igazi értelmében alkalmazzák és nem felhasználják. * Kritikai megjegyzéseinkkel érzékeltetni szándékoztunk, hogy hazánk felszabadításának hadtörtónelme még sok kívánnivalót hagy maga után. Továbbá, hogy .történelmi szakirodalmunkban sok ezzel kapcsolatos katonai esemény kellő részletességgel még nincs kimunkálva és gyakori a kérdések téves megvilágítása. Tóth Sándor műve tükrözi vissza legjobban hazánk felszabadítása katonai szakirodalmának helyzetét. Az ebben előforduló tévedések megtalálhatók szinte valamennyi magyar nyelvű munkában. Ezért tartottuk szükségesnek néhány fontos hadiesemény elemzését, bírálatát és más oldalról történő megvilágítását, a felszabadító hadműveletek egyes kérdéseinek tisztázását, i Hazánk felszabadítása katonai szakirodalmának átfogó ismertetését ós értékelését nem terveztük. Az orosz, német ós más nyelveken ezekről megjelent hadtörténelmi feldolgozásokat nem érintettük. Szerény törekvésünk, hogy e témával foglalkozó történészeink, kiadóink figyelmét felhívjuk a hiányosságokra, tévedésekre és a hadiesemények körültekintőbb kimunkálásának szükségességére. Végezetül a hazánk felszabadításával foglalkozó történészek figyelmét rá kívántuk irányítani történelmünk egyik legjelentősebb szakasza katonai eseményeinek kimunkálatlan problémáira. Érzékeltetni szándékoztunk, hogy felszabadításunk hadtörtónelme megírásának csak a kezdetén tartunk. A 25. évfodulóra azonban — ha idejében megkezdjük a kutatást — a jelenlegi hiányosságokat felszámolhatjuk, és 1970-re minden igényt kielégítő, felszabadításunk hadieseményeit könyvészeti és levéltári irodalom alapján sokoldalúan elemző és értékelő művet adhatunk a történelem iránt érdeklődők kezébe. Erre ma már minden lehetőségünk megvan. n Uo. f. 680, op. 215801, d. 6, li, 870—305. " Tóth Sándor: i. m. 148. 1.
