Századok – 1967

Közlemények - Rév Erika: A védelem szerepe a népbiztosperben 583

592 RÉV ERIKA A vádhatóság szükségtelennek tartotta a főtárgyalás elnapolását a védelem előkészítése céljából, mert korábban már megkeresést intéztek az antant-missziók kihallgatása érdekében, ehhez azonban a brit kormány nem járult hozzá és az antant hatóságok csupán az 1919. július 27-i, az osztrák sajtóban egyébként is közzétett közismert memorandum közzétételéhez járultak hozzá, amely a Tanácsköztársaság elleni támadást tartalmazott. A főállamügyészhelyettes előterjesztéséből azonban nyilvánvaló, hogy az antant-hatalmak Haubrieh ós Ágoston szerepléséről még egyéb okmányokat is közöltek a vádhatósággal, amelyek a vád szempontjából nem lehettek előnyösek. Ezekből a főállamügyészhelyettes csupán annyit ismertetett, hogy a Peidl-kormány számára a szövetségesek részéről adott utasítások „nagy zavaroknak, vérontásnak, életben és vagyonban való súlyos veszteségnek vették elejét". Nem tartotta lehetségesnek a vád a gyorsíróknak a bíróság általi alkalmazását sem, mert a 4.039 rendelet 15. §-a szerint csupán a tárgyalás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. Kijelentette azonban a főállamügyészhelyettes, hogy a gyorsíróknak a tárgyaláson való jelenléte őt nem zavarja, de a gyorsírói feljegyzés a tárgyalási jegyzőkönyv alapjául nem szolgálhat. Ä bíróság a védők előterjesztéséről azonnal végzéssel határozott és mind a három indítványt — a főállamügyészhelyettes indokait elfogadva — elutasította. A védelem a tárgyalás megnyitása utáni napokban ismét sorozatosan megtalálta az alkalmat arra, hogy nem csupán a tárgyalás napirendjén szereplő részletkérdésekben, hanem egészében kimutassa a vád politikai tarthatatlanságát. Már július 7-én, tehát a harmadik tárgyalási napon, amikor a lázadás miatti vád folytán a Vörös Hadsereg szervezése szóba került, Gál Jenő vitát provokált a bizonyítás kiegészítésről: indítványozta a Stromfeld Aurél ellen folyamatban lévő per iratainak beszerzését, mert az ott elhangzó vallomások és szakértői vélemények nélkül a Vörös Hadsereg szerepét és jellegét nem lehet tisztázni. Az indítvány indokolásaként Gál Jenő a bíróság nemzeti érzéseire apellált: „Volt idő — és ezekről^az eseményekről csak az újságokból értesültünk —, amikor ez a Vörös Hadsereg kiverte az országból a cseheket és feltartóztatta a románokat, amiből teljes objektivitással nem vonhatok le más következtetést, mint hogy kellett valaminek történnie ott, ebben a hadseregben, ami komoly, méltóságteljes, hazafias érzéstől áthatott akarás volt. Kellett valaminek történnie, ami talán előttünk is rokonszenves lehet. Mi védők nem vagyunk kommunisták és nem vagyunk a kommunizmus hívei, mi a törvényes polgári rendnek a hívei vagyunk, magyarok és hazafiak vagyunk, akik elítéljük a kommunizmust, de amikor egy vádlott védelmében ide állunk és azt mondjuk, hogy keressük a relatív igazságot, aminek elérésére az emberi elme képes, akkor nem elégedhetünk meg azzal, hogy szerveztek a nemzet ellen egy hadsereget, amelyet proletár hadseregnek neveztek el, amely proletár hadseregről tények bizonyítják, hogy ennek a hadseregnek a fiai a magyar hazáért véreztek, volt idő, amikor a katonák kiverték innen az ellenséget. Tudnunk kell tehát, hogy van-e ennek a ténybeli látszatnak valamelyes alapja, van-e értéke?" Július 7-ón a Stromfeld Aurél elleni eljárás még folyamatban van, Gál Jenő ezért a népbiztos-per felfüggesztését indítványozta mindaddig, amíg a Stromfeldügyben a katonai bíróság jogerős ítéletet nem hoz, ós rámutatott arra, sehol sem történt meg, hogy történelmileg válságos időből származó pereket politikai válságok idején tárgyaltak volna. Véleménye szerint Magyarország július 7-én politikai válság állapotában volt. Stocker Antal, a főtárgyalás elnöke erre megjegyezte, hogy Magyarországon: „Hála Istennek nincs válság, csak kormányválság". A védő azonnal reflektált erre azzal, hogy a kormányválságot (a Simonyi-Semadam kormány lemondása után beállott kormányválságot) ő is csekély jelentőségűnek tartja, viszont válságosnak tekinti az ország egész helyzetét, mert hiányzik a konszolidáció, az ország nem halad a megnyugvás felé és nem tudja méltó helyét elfoglalni az európai nemzetek sorában. Ilyen körülmények között a mindenre kiterjedő előkészítő eljárás nélkül — amint erre a tárgyalás első napján is rámutatott — a perben megnyugtató eredmény nem születhet meg. Kiemelte Gál Jenő, hogy az adott válságos helyzetben nemcsak a védelem kerül nap mint nap teljesen meglepő új helyzetekbe, de előfordulhat, hogy az eljárás során a nemzetközi helyzet szempontjából is hibákat követ el a bíróság. A védő felszólalása már a tárgyalás harmadik napján kimutatta, hogy a vádnak a Vörös Hadsereggel kapcsolatos állásfoglalása teljesen tarthatatlan, és ismételten rámutatott azokra veszélyekre, amelyek a gyorsított eljárás szabályai alkalmazásából folynak. Csupán két nap telt el ezután, és július 9-én Bokányi Dezső kihallgatása közben Nagy György védő újabb alkalmat talált arra, hogy az október 31-i forradalom legalitását hangoztassa és megkísérelje, hogy a főállamügyészhelyettest politikai nyilatkozatra bírja az október 31-i forradalom törvényessége kérdésében. Nagy György azzal érvelt,