Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
482 KRISTÓ GYULA krónikaszerzőt takarnának.13 7 Márk neve először egy XVI. század végi írásműben, Baranyai Decsi János munkájában tűnik fel: ,,Si unus quidam scriptor barbarus, nomine Marcus, maiorum nostrorum originem ac res gestas in adversaria non retulisset: peregrini certe ac hospites in ipso natali solo esse cogeremur. Ex eo enim Thurocius materiam scribendi sumpsit omnem. . ,"138 Baranyai Decsi János Márkkal kapcsolatos megállapításának hitelét — legalábbis egyelőre — Karsain-лк nem sikerült megingatnia. Baranyai Decsi Márkra vonatkozó tudósítása kétségtelenné teszi, hogy szerinte 1. Márk (scriptor barbarus) egy olyan magyar krónikának a szerzője volt, amely a magyarok eredetét (originem) és történetét (res gestas) tartalmazta. (Varsóinak egy vonatkozásban igaza van: az „unus quidam" kifejezés valóban arra utal, hogy „Baranyai Decsi semmi biztosat sem tudott Márk személyéről", de nem szükségszerű a Márkkal kapcsolatos idézetből azt kiolvasni, hogy Baranyai Decsi Márk „nevét is mástól hallotta, nem pedig krónikakéziratban olvasta"139 — mint Karsai következteti.) 2. Thuróczi felhasználta Márk munkáját. (Karsai ebből azt következteti, hogy Márk munkája „csak a Dubnici vagy az 1473-as Budai Krónikához hasonló, folytatott krónikaszerkesztés lehet, nem pedig a Képes Krónika, mely akkor Baranyai Decsi és mások számára is hozzáférhetetlen helyen lappangott, és szövege Nagy Lajos megkoronázásával végződik."140 ) Mi — Karsaiviú ellentétben — az iménti két mozzanatból az alábbi következtetéseket vonjuk le: 1. Noha kétségtelenül úgy lászik, hogy Baranyai Decsi Márkról, személyéről nevén kívül vajmi keveset tudott, ebboí még nem következik, hogy az általa adott név hamis, légből kapott.14 1 Ha Márk személyét nem is ismerte 137 Bizonyítékaival a szepesszombati krónikát ós Waddingot érintő kérdésekben egyetértünk. — Helytálló végkövetkeztetéséhez még egy adalékot tehetünk, Wadding művének egy másik bejegyzését (amelyre csak utal Karsai, de nem idézi): „XII. Hoc eodem anno [lap tetején: „1342."], teste Mariano, vei circa hoc tempus [margón: „Marian. citat. Pisán. conj. 8. Marc. cit. с. 47."], uti magis placet Pisano et aliis, martyrium passi sunt, in Ducatu Livoniae, in Castro Vilnae, frater Ulricus de Alechonivez et frater Martinus de Alid . . ." [Annales Minorum . . . auctore . . . Waddingo. Tomus VII. Editio tertia accuratissima auctior et emendatior ad exemplar editionis P. Josephi Marine Fonseca ab Ebora. Ad Claras Aquas (Quaraechi) prope Florentiam, 1932., p. 306. (Margón a 2. kiadás lapszáma: 258.)] Wadding ezen adata meggyőz bennünket arról, hogy Marianus ( = Marianus de Florentia vagy Florentinus; vö. Fabricius, Io. Alb.: Bibliotheca Latina mediae et infimae aetatis, torn. V., Patavii, 1754. p. 27.) és Pisanus (Bartholomaeus de Pisis vagy Bartholomaeo degli Albizzi; vö. Graesse: Trésor de livres rares, IV. köt. Dresde. 1863. 196—197. 1.) mellett feltehetőleg Marcus sem magyar, hiszen miért is írna egy magyar (udvari) krónikás spanyol—portugál (?) minoriták mártírhaláláról, amelyről csak a legnagyobb rendtörténetekben van említés. Wadding Marcusa tehát — hasonlóképpen a szepesszombati krónika „Chronica Marciana" (~Martiniana)-ja is — nem jelenthet semmi bizonyítékot egy magyar Marcus, illetve annak krónikája mellett. 138 Baronyai Decsi János Magyar históriája. A szerző életével közli Toldy Ferenc, Monumenta Hungáriáé Historica, Scriptores XVII. köt. Pest. 1866. LX. 1. — Karsai Géza azzal a megjegyzéssel siklik át Baranyai Decsi Márkra vonatkozó megjegyzésén, hogy a Márk nevet Baranyai Decsi egy, a szepesszombati krónikára visszamenő és a „Chronica Marciana" „javított" kifejezést használó kéziratból vette; eme megállapítását azonban nem tudja igazolni. (I. m. 672—673. 1.) 133 Karsai Géza: i. m. 672. 1. 140 Uo. 141 Hasonló esettel állunk szemben Thuróczi vonatkozásában a Rogerius-kiadást illetően. — Ha elkészült volna a Baranyai Decsi által tervezett magyar történet teljes corpusa (amelynek tervére Id. Baronyai Decsi János Magyar históriája, id. kiad, LXI. 1.), talán többet tudnánk Márknak — ha nem is személyéről, de — művéről, koráról.
