Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
480 KRISTÓ GYULA konglomerátumának bizonyul. S ez az eredmény tökéletes összhangban van a tartalmi elemzés kapcsán levont végkövetkeztetéssel. II. A MÁSODIK ANNALISTA A Budai és Dubnici Krónikában, valamint Thuróczi János krónikájában ránk hagyományozott, 1335 és 1342 közötti eseményeket tárgyaló bejegyzések12 2 mind tartalmi, mind formai szempontból élesen két részre választhatók. A visegrádi konferenciától a sáskajárás említésével bezáruló részig annalista jellegű beírásokkal van dolgunk; szerzőjük ugyanazt a pusztán tényközlésre irányuló szándékot mutatja, mint a Budai Minorita Krónika annalistája. Élesen elkülönül ettől a résztől a Károly Róbert halálát és temetését rendkívül bő szövegezésben, nagy részletességgel tárgyaló bejegyzés. E megállapítás teljes összhangban van a formai elemzés eredményeivel.12 3 Az első rész annalista jellegéből természetesen adódhatna az a feltevés, hogy a Budai Minorita Krónika 1317—1329 és 1332—1333 közötti bejegyzéseinek annalistája azonos a Budai, Dubnici és Thuróczi-krónikákban hagyományozott szövegű, 1335—1342 közötti idők eseményeit elbeszélő, szintén annalista scriptorral.12 4 Az a tény azonban, hogy az 1333 utáni bejegyzések csak egy szűkebb, egymással szoros kapcsolatot tartó krónikacsoportban őrződtek meg, s hogy éppen a Budai Minorita Krónikát másoló kódexek írói nem tudnak az 1333 utáni annalista bejegyzéseiről, nem támogatja ezt a feltételezést. Hasonlóan cáfolja e hipotézist a tematikai különbözőség is. A Budai Minorita Krónika annalista része döntően családi vonatkozású, míg a jelen bejegyzés különböző szintű és értékű eseményeket tartalmaz, vegyes tematikájú. Mindez arra mutat, hogy ezen 1333 utáni rész annalistája nem azonos a Budai Minorita Krónika annalista scriptorával. E nézetünk egybevág korábbi megállapításaink summájával: az 1333-ig egységes Budai Minorita Krónika 1333 után szövegében differenciálódott.125 Úgy gondoljuk, az 1335— 1342 közötti annalista bejegyzések a Budai Minorita Krónika valamelyik folytatójának tollából származtathatók. HL KÁLTI MÁRK KRÓNIKASZINTÉZISE te Toldy Ferenc ismertette meg történészeinket a Márk (Marcus) nevét tartalmazó forrásokkal, s azok Márkját a Képes Krónika író-szerkesztőjévé tette meg.126 Ez az azonosítás elhatároló jelentőségű az irodalomban. Toldy után szinte minden szerző evidensen összekapcsoltnak vélte Márk nevét a Képes Krónikával (annak szerkesztésével, némelyek szerint írásával). 122 Ld. fentebbi tematikai táblázatunkat. 123 A szöveg ritmikus prózában íródott, ami feltétlenül XIV. századi keletkezését bizonyítja. Másképp: Domanovszky Sándor: A Budai Krónika. 630. 1.; A Pozsonyi Krónika és a kisebb latin nyelvű prózai szerkesztések. Századok, 1906, 404. 1. (Szerkesztését, illetve írását Hess Andrásnak tulajdonítja.) — A velox és dispondaicus arányának teljes megfordulását, azaz a dispondaicus túlsúlyba kerülését, a velox számarányának alapos csökkenését — az önálló Kézaitól eltekintve — itt, a bő előadásban figyelhetjük meg krónikáinknál a legplasztikusabban. — A formai elemzés eredményeit tartalmazó táblázatainkat ld. alább. — Ezen bejegyzések részletes tartalmi elemzését Mályusz Elemér (Krónika-problémák, 726 — 733. 1.) végezte el. 124 Ezt vallja Domanovszky : A magyar királykrónika. 28. 1.; SRH I. köt. 220. 1. 125 Ld. ábránkat fentebb. 126 Toldy Ferenc—^zabó Károly: i. m., Praefatio, 1 — 2. és 6. 1. *
