Századok – 1967
Tanulmányok - Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink 457
460 KRISTÓ GYULA Sok évtized gazdag — az imént csak főbb vonalaiban vázolt — irodalmából tehát elsősorban Marczali alapvető megállapítása bizonyult helytállónak és általánosan elfogadottnak (leszámítva Toldyt és követőit, valamint Erdélyi Lászlót): hogy ti. a XIII. századi eredetű krónikarészek és a XIV. századi krónikaszintézis között az átvezető hidat az ún. Budai Minorita Krónika alkotja. De továbbra is alapos vizsgálatra szorul a Minorita Krónika végének, továbbá egységének, illetve részekre tagozódásának, szerzőjének, illetve szerzőinek problémája. 1) A Budai Minorita Krónika eleje és vége A krónika kezdete nem kérdéses. Tartalmi szempontú vizsgálatok már régen kétségtelenné tették, hogy a Budai Minorita Krónika IV. László uralkodásával, 1272-vel kezdődik, ami a kritikai {Szentpétery-féle) szövegkiadás 181. fejezetének felel meg. A 180. fejezet ugyanis még Kézaiból kölcsönzött: ezt a szövegösszevetés világosan mutatja.31 Kun László uralkodásának tárgyalása viszont már nem Kézainak királyát dicsérő szövegéből való a variáns krónikákban, hanem egy erősen László-ellenes szerző tollából. A Minorita Krónika kezdetére vonatkozó eme megállapítást a stílusvizsgálat eredményei is teljes mértékben igazolják.3 2 Sokkal problematikusabb a Budai Minorita Krónika végének meghatározása. E kérdés érdemi tárgyalását nagyban segítheti tematikai táblázatunk, mely a bővebb krónikák végének adatait, eseményeit szemlélteti. A Képes Krónika családja A Budai krónika családja Kópés Krónika (V,) Thuróczikódex (Vs ) Acephalus kódex (A) Sambucüskódex (S) Római kódex (R) Budai Krónika (B) Dubnici Krónika (D) J. krónikája 1330: a Bazaráb elleni hadjárat (209. fej.) explicit isii Ili 11 11 * ül II I • i|| 11 1332: István születése (210. fej.) I H 1333: Károly »Róbert és Endre fia nápolyi útja (211. fej.) omittit 1 ' щи üli! H - 1 1335: visegrádi kongrçszszus omittunt explicit Bevezetés), 10—11. 1. — Elméletének újszerűsége abban áll, hogy azonos szerző (Laekfi Dénes) keze nyomát véli felfedezni a Budai Minorita Krónikában és a Dubnici Krónikába interpolált Névtelen (János) Minorita művében is. —• Legújabban Mályusz Elemér [Krónika-problémák, Századok. 1966 (a továbbiakban Mályusz: Krónika-problémák), 733. 1.] hangsúlyozza a Budai Minorita Krónika (nála János ferences provinciális munkája) egységét. 31 Ld. SRH I. 184., ill. 470—471. 1. 32 így: ,, . . . a 181. fejezettől, IV. László uralkodásától kezdve a krónikák szövege mintaszerű ritmikus prózában van megfogalmazva, míg az ezt megelőző részekről ez nem állítható." Horváth: Stílusproblómák, 266. 1.
