Századok – 1967

Krónika - Beszámoló Urbán Aladár kandidátusi disszertációjának vitájáról (Glatz Ferenc) 411

416 KRŐNIKA előtörténetére vonatkozó adatokat — amire Szabad György is felhívta figyelmét — nem ismerte; a polgárőrségre is kiterjeszkedő kutatás e téren új eredményeket adna. Nem érzi, hogy a kormány hadszervezési tevékenységéről alkotott kép ne lenne elég elismerő, az erdélyi helyzettel kapcsolatos észrevételeket viszont köszönettel vette. Szabad György ós Perjés Géza hozzászólásai meggyőzték, hogy igen fontos lenne régi tervének megvalósítása, a polgári forradalmak hadszervező tevékenységének összehasonlítása. Borús József és Varga János megnyugtatónak tartották az opponensi véleményükre kapott választ. Borús József Barta István hozzászólásában igen fontosnak tartotta a függetlenségi harcoknak a feudalizmus korszakában és 1848-ban tett megkülönböztetését. Majd arról szólt, hogy a jelenleg elfogadott álláspont, valóban az, hogy 1848 „függetlenségi harc is volt, meg osztályharc is volt", de ez utóbbinak konkrét vizsgálata nem történt meg. Véleménye szerint „el fog jönni az idő, amikor az 1848-as függetlenségi harcot is elsősorban az osztályharc szempontjából fogják vizsgálni". Miután Barta István újra kifejezést adott azon nézetének, hogy a dogmatizmus korlátozta, befolyásolta ugyan, de nem tette lehetetlenné az osztályharc vizsgálatát, s hogy nem csak most kezdik tört énészeink valóságszerűen tárgyalni az érintett időszakot, hanem „ezen a téren is történ egy és más", a bizottság egyhangúan javasolta a TMB-nek a disszertáció elfogadását ós Urbán Aladár számára a kandidátusi fokozat odaítélését. Glatz Ferenc HELYREIGAZÍTÁS A Századok 1966. évi 2 — 3. számában megjelent „A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 16-i tüntetés" című tanulmányomban a Népszava I941-es karácsonyi számát elemezve, Földes Mihályt helytelenül soroltam a jobboldali szociáldemokrata befolyás alatt álló újságírók közé. Pintér István