Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

364 FOLY <3 IRATSZEMLE kereskedelmi eszmékkel: a klasszikus politikai gazdaságtan előfutárjának, s nem a fiziokrata iskola követőjének kell tekintenünk. Állásfoglalását Turgot gondolatainak részletes elemzésével alapozza meg: felhívja a figyelmet a szabadversenyes és az irányított (ez esetben protekcionista, merkantilista) gazdaságpolitika éles szembeállítására, az állami beavatkozás káros hatásáról vallott nézeteire, s különösképpen a gazdasági fejlődés lehetőségeiről kialakult optimista szemléletére. — F. FAURÉ-SOULET: A gazdaságtudományi szintézis problémái ; John Stuart Mill és kora (490—516. 1.) éles kritikai szemmel vizsgálja J. Mill munkásságát: először általános elméletének bírálatát kapjuk, majd mérlegre kerül Millnek a korabeli angol ga?daság alapján elképzelt „modellje" is. — M. LUTFALLA a lehetséges (virtuális) mozgások fogalmának gazdaságelméleti alkalmazásával foglalkozik (517—532. 1.). Meghatározva ezek közgazdasági értelemben vett tartalmát, figyelmét az egyensúly, a statikus állapot és a dinamikus állapot problémáira fordítja, vizsgálván a virtuális mozgások hatását ós szerepét a gazdasági mechanizmusban. - B.O. PAST AND PRESENT 1965. 31. (júl.) szám. — R. H. HILTON: Szabadság és jobbágyság Angliában (3 — 19. 1.) főleg a XIII. századvégi ós XIV. századi források alapján, a régebbi ós új feldolgozások lijból való figyelembevételével kísérli meg társadalmi és gazdasági értelemben a szabad ember és a jobbágy közti határ megvonásait. — V. G. KIERNAN: Állam és nemzet Nyugat-Európában (20 — 38. 1.) keresi azokat a feltételeket, amelyek a modern nyugat-európai nemzetállamok kialakulásához vezettek. Kiindulva H. Kohn ismert tóteléből, miszerint a modern nacionalizmus szállásesinálói az abszolút monarchiák voltak, nyomon kíséri a nyugat-európai feudális monarchiának az abszolút monarchiához vezető útját, ismertetve a nyugat-európai feudalizmus jellegzetes vonásait is. Vizsgálatának főtárgya az államnak, mint politikai szervezetnek átalakulása, számbavétele azoknak a gazdasági, földrajzi, társadalmi és ideológiai tényezőknek, hatásoknak, amelyek jelentkeztek, részt vettek ebben a folyamatban; módszere összehasonlító, szembesítő, nem csupán a kelet-európai, hanem a közel- és távol-keleti fejlődés jegyeivel is, — J. HART a XIX. századi angol társadalmi reformot tory történészek tolmácsolásában mutatja be (39 — 61. 1.), utalva arra, hogy a történelem whig tolmácsolásánál a toryk szemlélete sem jobb. Főleg dr. Kitson Clark, Dr. О. Mac Donagh, D. Roberts, W. L. Burn professzor ós dr. R. J. Lambert művei alapján jellemzi az általa torynak nevezett szemléletet, amely a XIX. századi angol társadalmi haladásban a véletlenszerű vagy vak erők játékát látja, amely tagadja a tervszerű, emberi küzdelmet a társadalmi fejlődésért, s amely szerint a keresztényi lelkiismeret és egyház általában humanitásra sugall — szemben a szerző véleményével, aki az angol államegyház és képviselői haladást gátló tevékenységére hoz példákat. — À Vita rovatban közli a szám a Tudor-korszak történetírásáról (87 — 96. 1.), valamint a XVI — XVII. századi angol társadalomról, puritanizmusról, vallásról és, a monarchia lényegéről szóló viták folytatását (97-126. 1.). 1965. 32. (dec.) szám. — A szám tartalmazza az, 1965 júliusában Londonban tartott nyolcadik Past and Present konferencia összefoglalását a „társadalmi mobilitásról" és az egyik résztvevőnek, K. Hopkinsnak előadását a római birodalom „elitjének mobilitásáról" (12 — 26. 1.). Következtetéseihez nem tudott eljutni kvantitatív bizonyítással, így megkísérelte a kérdés néhány oldalát strukturális analízis révén megvilágítani. Megkönnyítette ezt a római birtokrendszer jellege, amely az egyes társadalmi rétegek közti különbségeket jogilag is meghatározta. A társadalmi mobilitás, a társadalmi helyzet változásának folyamata ekkor főképpen a társadalmi ranglétrán emelkedni törekvőknek a mozgása, amely nyomban felveti azt a kérdést, hogyan fogadja őket be az „elit". A szerző megkísérelte e befogadásnak lehetőségeit, meghatározóit feltárni. — N. BLEWETT írásában az angliai választójog helyzetét foglalja össze az 1855 —1918-as időszakban (27 — 56. 1.). Vitába száll azzal a gyakori megállapítással, hogy az 1885 utáni brit választójogi rendszer szinte azonosnak mondható a jelenlegivel. A tény az, hogy e rendszer 1885 után jobban hasonlított az 1960-as állapotokhoz, mint az 1832-eshez, de ugyanakkor számos jelentős vonatkozásban eltért a maitól: pl. a választó jegyzéken a felnőtt lakosságnak kevesebb mint 30%-a szerepelt, néhány választókerület nyolcszorosa volt a többinek, a szavazás néha hetekig eltartott stb. A szerző főképpen az első kérdéskörrel foglalkozik: milyen tényezők következtében szavazott csupán esrv bizonyos százaléka a felnőtt lakosságnak, melyek voltak az 1880-as évek választójogi törvényeinek lényeges eredményei, s milyen visszaélésekre hagyott alkalmakat, milyen nehézségek állták út-