Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

346 EOLYÓIUATSZEMLE tére vonatkozólag 1965-ben Csehszlovákiában megjelent irodalmat (68—72. 1.). — A folyóirat közli a szláv országok helyzetére, történetére, kultúrájára vonatkozólag 1965-ben a Szovjetunióban megjelent könyvek és folyóiratok jegyzékét (97 — 103. 1.). — N. KWARTALNIK HISTORYCZNY 1966. 1. szám. — KRYSTYNA KERSTEN: Államközi népességtelepítések a XX. században (3 — 32. 1.) a kérdés nemzetközi irodalmát is összefoglalva úgy látja, hogy az 1817-es angol—török szerződés volt az első, amely lakosságcserét, ill. áttelepítést irányzott elő. Az első világháború előtt és után is voltak ilyen áttelepítések, de a Népszövetség ekkor még a kisebbségvédelem elvét szorgalmazta. A második világháború alatt a németek sok országból maguk telepítették haza a német iakosságot. A világháború után az ENSz elismerte nemzetközi megoldásként, elsősorban németek kitelepítéséről volt szó, ezek számát — a 10 millióról szóló német adatokat túlzottaknak minősítve — a szerző kb. 6 millióban állapítja meg. A Szovjetunió területéről Lengyelországba 1944—47 során 1,4 millió ember települt át, 1956 után kb. 200 000. A legnagyobb arányú áttelepítések India és Pakisztán közt mentek végbe, 1947 — 48 során ez kb. 11 —12 millió embert érintett, 1949 —50-ben még újabb 3,5 milliót. A kitelepítésekkel kapcsolatban felvetődik az önkéntesség és a kényszer kérdése, Lengyelország esetében a nemzetiségi hovatartozás döntött, a szerző ennek a döntésnek a nehézségeire utal. — ALFRED ANDRZEJ JANOWSKI: Zaliwski hadjárata az 1833—1848-as evek lengyel irodalmában (33 — 54. 1.) a Józef Zaliwski vezetése alatt 1833-ban végrehajtott sikertelen betörési kísérlet irodalmi visszhangját vizsgálva rámutat arra, hogy a vállalkozás jelentőségét az irodalom eltúlozta és idealizálta. — Varsó felszabadításának és újjáépítésének problémái (55 — 68. 1.) címen közli a folyóirat a jegyzőkönyvi feljegyzést a Marian Spyehalski tábornagy és lengyel történészek közt a felszabadulás 20. évfordulóján történt találkozóról, ahol Spyehalski ismertette Varsó felszabadításának katonai ós politikai előkészítését. Bár sok érv szólt ellene, mégis Varsót választották ismét fővárossá. Spyehalski kitért az újjáépítés tervezésének a kérdéseire is, és az új élet megindulásának jeleire. — A XIX. század egyetemes története (09 — 88. 1.) közli a folyóirat a Mieczyslaw Zywczynski: Egyetemes történet 1789 — 1870 c. 1964-ben megjelent könyvéről folytatott vita összegezését. Az öt kötetre tervezett egyetemes történeti összefoglalásnak ez a kötete nagy igényt elégít ki, a 20 000 példány rövid idő alatt elfogyott. A jól megírt könyv erényei közé számítandó, hogy a 91 fejezetből 26 nem országonkinti történetet ad, hanem általános kérdéseket tárgyal. Hibája, hogy főképp a politikai történettel foglalkozik. A korszak nagy alternatívája: reform vagy forradalom. A szerző rokonszenve a reformot kívánó liberálisok oldalán van. Társadalmi terminológiája pontatlan. Alig foglalkozik az Európán kívüli országokkal. — FRANTISEK MATËJEV: A későfeudális cseh és szlovák falu. Az újabb kutatások áttekintése (127 —150. 1.) részletes képet ad a XVI—XVIII. századra vonatkozó kutatásokról. 1966. 2. szám. — ALBERT SOBOUL: Leírás és mérték a társadalomtörténetben (277 — 290. 1.) megállapítja, hogy végső fokon minden történelem társadalomtörténet. A társadalom története azonban külön diszciplínaként is jelentkezik, s itt már nem elegendő módszer a leírás, hanem szükség van bizonyos kvantifikálható adatok megállapítására is. Simiand, Labrousse és Hamilton már az 1930-as években ilyen formában vetették fel a kérdést, de elsősorban a gazdasági fejlődéssel hozták kapcsolatba. A társadalmi struktúra kvantitatív vizsgálata csak később került az előtérbe, bár G. Lefèbvre már 1924-ben példát mutatott rá. Csak mennyiségi vizsgálat után vonhatók le általános következtetések.- A társadalomtörténet persze meghaladja a mennyiségi eredményeket, túllép rajtuk. A társadalmat nemcsak mérni kell, hanem értékelni is, az osztályviszonyoknál a termelőeszközök tulajdonának a kérdését és a termelőeszközökhöz való viszonyt kell a központba állítani. A társadalomtörténetnek a kollektív pszichológiát is fel kell ölelnie (a vallásos hit kórdósét pl.), ez azonban még bajosan mérhető. — JAN REYCHMAN: Varsó és Sztambul közt. A Koáciuszko-féle felkelés kapcsolatai és visszhangja Délkelet-Európában (291 — 325. 1.) részletes eseménytörténeti ismertetést ad arról, hogyan próbált a felkelő kormány török közvetítéssel kapcsolatot teremteni Franciaországgal. A török kormány a moldvai fejedelem ügynökei révén szerezte be értesüléseit, a lengyel kormány azonban egy albán ügynököt küldött Konstantinápolyba, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen. Az ottani francia követ viszont egy emigráns lengyel katonatisztet küldött Lengyelországba, ez azonban csak a leverés pillanatában érkezett meg, ezért visszatért Törökországba. Az albán ügynök 1794 novemberében ért Konstantinápolyba, a bukás után segítette a lengyel menekülteket, akikből