Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

EOLYŐIRATSZEMLE 343 TANOV ismerteti a feudalizmus korabeli Oroszország társadalomtörténetével és belpolitikájával foglalkozó, 1960 —1964 közt megjelent francia kiadványokat (189 — 203. 1.), hangsúlyozza a gazdaság- és társadalomtörténet iránt egyre inkább megnyilvánuló érdeklődést. — N. SZOVJETSZKOJE SZLÁV JANOVEGYENYIJE 1966. 3. szám. — A népek nagy győzelme (3 — 7. 1.) c. vezércikk kiemeli a szláv népek szerepét a második világháborúban. — N. A. SLENOVA: A csehszlovákiai szocialista ipar fejlődésének húsz éve (8 —14. 1.) rövid áttekintést ad, megállapítja, hogy az 1950-es évek elején a kedvezőtlen nemzetközi helyzet és Csehszlovákia elszigeteltsége bizonyos nehézségeket okozott. Kiemeli az ötéves tervek eredményeit, különösen a szlovák ipari fejlődés gyorsaságát, és főbb vonásaiban kitér az új gazdasági rendszerre. — A. JA. MANUSZEVICS: A Szovjetunió és a népi Lengyelország közötti szövetségért és barátságért vívott harc történetéből (15 — 24. 1.) a megkötés 20. évfordulója alkalmából ismerteti az 1945. április 21-i szovjet—lengyel barátsági és kölcsönös segélynyújtási szer* ződés előtörténetét, a szovjet—lengyel kapcsolatok alakulását a második világháború alatt, kiemeli az emigrációs londoni kormánnyal szemben a hazai ellenállási mozgalom kapcsolatait a Szovjetunióval. A varsói felkelésben az emigráns kormány által kirobbantott provokációt lát, amely a lengyel népnek nagy , tragédiát okozott. — F.-Сн. GENTZEN: Az imperialista német Ostforschung tárgya, fejlődése és tartalma (25. —40. 1.) részben saját kutatásai alapján foglalja össze a német kelet-kutatás történetét az 1890-es évektől máig, felsorolja a működő fontosabb intézményeket, és rámutat a kutatás újabb formáira, többek között az ún. szovjetológiára. — V. GURKIN, V. ZUBANOV: Csehszlovákia felszabadítása a hitleri megszállás alól (60 — 70. 1.) 1944 szeptember elejétől, a Szlovák Nemzeti Felkeléstől ismerteti az ország felszabadulását eredményező hadműveleteket. — L. Sz. KISKIN közli egy röplap szövegét, amelylyel a felszabadult Prágában fogadták a szovjet katonákat (71. 1.). — A. F. No-SZOVA: Generalplan Ost (72 — 79.1.) a szovjet és lengyel kutatások eredményeit összefoglalva ismerteti a teljes szövegében máig meg nem talált, csak részleteiben ismert tervet a német hódítás utáni berendezkedésre, a szláv lakosság alávetésére ós kiirtására, s az első lépéseket, amelyeket a németek 1943-ban meg is tettek a terv végrehajtására. — L. V[AXEV] ismerteti a második világháború alatti bolgár antifasiszta mozgalom történetével foglalkozó újabb bolgár munkákat (88 — 90. 1.), V. Sz. PARSZADANOVA pedig A második világháború alatti szovjet—lengyel katonai együttműködésre vonatkozó kiadványokat (90 — 93. 1.). 1965. 4. szám. — I. BELZA: Dante és a szláv népek kultúrája az évforduló alkalmából mutat rá Dante utóéletére az egyes szláv népeknél. — Ju. A. PISZAREV: Szerbia megszállása Ausztria-Magyarország által és a szerb nép harca felszabadításáért 1916—1918-ban a szaloniki frontnak az antant-csapatok által való áttöréséig kíséri figyelemmel a megszállás gazdasági hatásait és az ellene irányuló harcot. — RATNYER N. D. : Az osztrák pángermanizmus és Ausztria szláv népei az alldeutsch mozgalom szlávellenes elképzeléseit tárgyalja. — V. M. TÚROK: Ausztria-Magyarország történetének néhány problémája a szláv népek fejlődését vizsgálja és kimutatja a Monarchia felbomlásának szükségszerű voltát. — A. I. CSERNYIJ a bolgár ipar fejlődésében a munkásellenőrzós szerepét mutatja be az 1944-es felszabadulástól 1947 decemberéig, a nagyipar államosításáig. 1965. 5. szám. — B. N. TOPORNYIN: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlése fejlődésének fő irányai az 1960-as alkotmány elfogadása óta (3 —13. 1.) ismerteti a nemzetgyűlés helyét az új alkotmányban, hangsúlyozza, mennyire kiszélesedett a hatásköre: a kormány ellenőrzése és általában az egész állami szervezet felügyelete a feladata. Gyakoribb ülésezéseivel is hozzájárul az egész közélet demokratizálásához. Az ülésszakok szüneteiben pedig a bizottságok munkájának van nagy szerepe. — V. I. FREJDZON: A burzsoá nemzeti radikálisok és a Párizsi Kommün horvátországi barátai (14 — 25. 1.) a Kvaternik-vezette horvát jogpárt belső polarizálódását ismerteti 1871-ben. A Hérvatska c. lap egyes közleményeiből látszik, hogy a párton belül volt egy baloldali irányzat, amely rokonszenvezett a Kommünnel. Fő képviselői F. Matasic, A. Cesarec, V. Barac, A. JakSió. Éppen a Kommün hatására a nemzeti követelések mellett társadalmi téren is radikálisabb követeléseket vetnek fel, de nem voltak elég erősek ahhoz, hogy fölébe kerekedjenek a párt társadalmi szempontból konzervatív jobbszárnyának. — L. V. GORINA: A virginiai oklevél hitelességének kérdéséhez (60—68. 1.) Konsztantin Tih bolgár cár keltezetlen adománylevelével foglalkozik, amelyet egy macedóniai kolostornak adott, s az oklevelet XIV—XV. századi hamisítványnak tartó legújabb bolgár álláspont-