Századok – 1967
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321
328 FOLY <3 IRATSZEMLE ját az 1837 — 1911 közti időből. A feljegyzések legnagyobb része a termeléssel, időjárással kapcsolatos. Történeti feljegyzést találunk a világosi fegyverletétellel kapcsolatban. — MEZŐSI KÁROLY Titkos jelentések adatai Petőfi kunsági születéséről c. írása az Österreichisches Staatsarchiv anyagából és Vahot, Imre Pesti Divat lap c. folyóiratából vett adatok alapján foglal állást Petőfi félegyházi születése mellett. — SELMECZI LÁSZLÓ Népi műemlékkutatás Szolnok megyében c. írása ismerteti a vállalkozás elveit s gyakorlatát, majd a Jászapátiban végzett munkálatok település-és gazdaságtörténeti eredményeit mutatja be: a szálláskertes telepítési formák kialakulását, továbbélését. — H. Oy. SOPRONI SZEMLE.XX. évf. (19G6) 3. sz.: KLINGER ANDRÁS Sopron népességériek lakásviszonyait mutatja be az 1960. évi népszámlálás alapján, a főbb tényezők esetén (lakások és lakóépületek száma, lakások nagysága, felszereltsége) 1930-ig visszamenő, és a város magasfokú urbanizáltságára jellemző adatokkal. — CSATKAI ENDRE A soproni vendégfogadók a X VI/XIX században címmel több mint negyedszáz soproni vendégfogadó történetét adja értékes és gazdag topográfiai és kultúrtörténeti forrásanyag alapján. — FRIED ISTVÁN A lakompaki csata című cikkea Lakompakba szorult Eszterházy Miklós ellen Bethlen Gábor jeles vezére, Taródy Mátyás által vezetett ostromot ismerteti: Eszterházyt a császáriak végül is felmentették, az ostromlókat szétverték, Taródy maga is elesett. A cikk kitér az ostrom irodalmi és folklór jellegű utóéletére is. — HÁZI JENŐ az 1624 —1760 közötti soproni evangélikus és az 1652 —1756 közötti katolikus anyakönyvek demográfiai adatait közli évenkénti bontásban, de egyelőre értékelés nélkül. — GARAI LENKE Garbai Sándornak, az 1909. évi brenbergi bányászsztrájk alkalmával Sopronban az SzDP kiküldöttjeként elmondott beszédét elemzi; ebben Garbai minden baj okozójául a bányát garanciák nélkül bérbeadó városi törvényhatósági bizottságot állítja be. — KELÉNYI FERENC a közel száz éves soproni felsőbb leányiskola alapításának történetét is1 merteti: a Soproni Tanító Egylet először felekezettől független községi népiskolát javasolt, a katolikus konvent tiltakozott, az evangélikusok kompromisszumként városi felsőbb leányiskola létesítését javasolták. Az így alakult iskolát eredményei láttán 1881-ben átvette az állam, öt év múlva pedig megkapta ma is álló szép épületét. — KRAMMER JENŐ Ferdinánd Raimundnak, a reformkor híres bécsi színészének és színműírójának soproni kapcsolatait ismerteti: Ramund 1810 — 14 között Sopronban eltöltött évei alatt kezdte ,meg színészi pályáját és végig jó emlékében tartotta a várost. — MIKA SÁNDOR a lózsi parasztság XVIII. századi történetét ismerteti : harcukat a mezőváros ós földjeik védelmében. — FÜVES ÖDÖN Görög imaház alapítása Sopronban c. alatt az itteni tizenkét görög kereskedő társulat képviselői által 1787-ben beadott, imaház felállítását célzó kérvényt ismerteti: jól mutatja ez a város akkori jelentőségét a görög kereskedőknek a Balkántól Bécsig nyúló üzleti hálózatában. — KÖRNYEI ATTILA a Liszt Ferenc Múzeum új kiállításait ismerteti. — V. K. VASI SZEMLE. XX. évf. (1966) 3. sz.: NÓVÁK ZOLTÁN az 1938-ban a MAORT által alapított Rópcclaki Szénsavtermelő Vállalat történetét mutatja be, részben a 28 évre visszanyúló számszerű termelési adatokkal. — KUNTÁR LAJOS Adatok a vasi munkássajtó történetéhez címen az 1902 — 1904 között megjelent Munkáslap, a Szocializmus (1904: egyetlen példánya sem ismert), Testvériség (1906 — 1907) és a Társadalmi Forradalom (1907-től) útját ismerteti. A Munkáslap kapcsán Stettner Lajosnak a lap tehetséges és bátor, Szombathelyről végül is elüldözött szerkesztőjének portréját is megrajzolja. A két utóbbi lap Batthyány Ervin anarchista nézeteit hirdette: így állandó polémiában állt nemcsak az uralkodó osztállyal, hanem a Szociáldemokrata Párttal is, ennek ellenére nagy példányszámban jelent meg. A Társadalmi Forradalom utolsó számai már Budapesten jelentek meg. — MOLNÁR LÁSZLÓ Weimann Ágoston kőszegi kőedénygyárának történetét ismerteti: az 1837-ben megindult gyár (melynek termékeit, gyártási eljárásait a cikk részletesen ismerteti) már a következő évben csődbe jutott, jellemző példájaként a kor vidéki, kevéssé tőkeerős ipari vállalkozásai sorsának. — TAKÁCS INCE A szombathelyi ferences rendi templom és rendház története című tanulmánya (I. rész az 1. számban) az 1360-ban Kálmán győri püspök által szegóny betegek kórházából alapított rendház és a hozzá tartozó templom történetét ismerteti. A templom falai és a kolostor déli szárnya még középkori. A kolostor 1550— 1630 között lakatlan volt, majd az ellenreformáció visszatelepítette a szerzeteseket. Ekkor épült fel a templom mai boltozat a és tetőzete; a kórus XVII. század végi építmény, vele egykorú a kolostor' jó része, melyhez a XVIII. században épített nyugati szárny csatlakozik. A cikk számos értékes, a korabeli építési eljárásokat és munkaszervezést is jól érzékeltető adatot
