Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321

EOLYŐIRATSZEMLE 325 delem történetéből c. tanulmánya egy selyemtekercs végén található rövid brahmi feliratot elemezve megállapítja, hogy a kínai selymet iráni és indiai kereskedők vásárolták. — BALLA LAJOS Deorum prosperitati c. közleménye az istenek tiszteletének és a Vindobonában, Savariában, Carnuntumban végbemenő társadalmi változásoknak kapcsolatát vizsgálja a III. században. — H. Gy. ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS. XVI. óvf. (1966) 2. sz.: SCHMIDT PÉTER Magyarország — köztársaság (1946. évi I. törvény ) címmel a törvényt elemezve megállapítja, hogy az csupán a köztársasági elnök megválasztásának a módját és az elnök jogkörét határozta meg, tehát nem tekinthető alkotmánynak. A törvény polgári demokratikus jellegű volt, a polgári demokratizmus kereteit nem lépte túl. A baloldal, elsősorban a MKP, a törvényt előnyös politikai kompromisszumnak tekintette, „amelynek talaján a népi demokratikus átalakulást kedvezőbb és visszafelé lezárt feltételek között tovább lehet folytatni". 4. sz.: SÁPI VILMOS A községi és mezővárosi bíróságok a feudalizmus korában c. cikke elemzi a községek ós mezővárosok helyi önkormányzati szervezetének belső felépítését, valamint közigazgatási és igazságszolgáltatási tevékenységüket, elsősorban XVIII—XIX. századi adatok alapján. — Sz. M. DEMOGRÁFIA. VIII. évf. (1966) 2. sz.: AMRIT LAL A népszámlálások és a népességi statisztika Kínában azi. sz. 2 —1644. években c. közleménye szerint а megjelölt korszakra vonatkozó demográfiatörténeti anyag rendkívül hiányos és a források értéke különböző. Használhatóságukat csökkenti a nyelvi nehézségek mellett a vitatható terminológiák, továbbá az összeírás céljával összefüggő szempontokból adódó különböző tárgyú érdeklődés, pl. egyes esetekben társadalmi osztályokat írtak össze, avagy férfiakat, míg más esetben csupán a háztartásokat. Az összeírásoknak leggyakrabban gazdasági és katonai céljuk volt. A XIV. században azonban már pontos összeírásra törekedtek. Ekkor már találkozunk a kínai hivatali rendszerben „statisztikusokkal". Mint a kínai szerző megállapítja: „Sokan és gyakran folyamodtak ahhoz, hogy kibújjanak a nyilvántartásbavótel alól, megmeneküljenek a közmunkák végzésétől, a katonáskodástól és az adózástól." - H.Gy. ÉPÍTÉS ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK. X. köt. (1966) 2. sz.: SZÉCHY KÁROLY Mihajlich Győzőről (1877 — 1966) közöl nekrológot: a kiváló hídépítő professzor életpályájának adatain túl a hazai műszaki felsőoktatás és a vasbetonépítós történetének is becses adaléka ez. — V. I. PILJAVSZKIJ A barokk és klasszicizmus sajátosságai az orosz építészetben c. tanulmánya а XVIII. század elején épülni kezdő Pétervár különféle idegen építészeinek munkáiban egy jellemző pétervári stílus jegyeit mutatja ki, melyre a díszítő elemek mértéktartó alkalmazása, plasztikusság és a többszínűség a jellemző, és melyben az orosz megrendelők (köztük a cár) befolyása, a felhasznált építő anyag sajátos természete, valamint a kivitelező orosz kőművesek hatása egyaránt megfigyelhető. A lakóépületekre már korán a racionális stílus volt a jellemző, ha ennek elterjedését a század közepének erős díszítő igényei háttérbe szorították is. A tanulmány a továbbiakban elemzi a klasszicizmus jelentkezésének és fejlődésének előfeltételeit Oroszországban, majd a klasszicista stílus sajátosságait ós sajátos nemzeti jellegét emeli ki, ennek okai között rámutatva az orosz gazdasági élet átalakulására és arra, hogy az ennek nyomán országszerte kibontakozó hatalmas építkezésekben (köztük a hatalmasan fellendülő városépítésben) a barokk stílus költséges és bonyolult épületei nem voltak megfelelők. A polgárosodás jelentkezése emellett eszmeileg is új stílust igényelt. Az orosz klasszicizmusban azonban már korán megjelenik egy nemzeties színezetű, romantikus formanyelv több eleme is, párhuzamban a hazafias érzés kibontakozásával. A tanulmány a hazai klasszicizmus gazdasági, társadalmi értékelésénél is alkalmazható analógiákra hívja fel a figyelmet. — ZÁDOR Akts a. Henszlmann Imre építészeti elmélete és a „gótizálás" kialakulása címen Henszlmann 1852 decemberében Londonban a Királyi Építészeti Társaságban tartott előadását ismerteti: ebben Henszlmann, kutatásaira hivatkozva, azt hangoztatja, hogy sikerült megt alálnia a gótikus építészet „titkát", azt a méretegységet, amelynek segítségével az" elemből is az épület teljes szerkezete, minden részlete kiszámítható. (Ennek az arányelmóletnek alapja a kockába írható háromszög volt.) A tanulmány bemutatja Henszlmann kutatásának hátterében a gótika iránt а XVIII. század második felétől kezdve növekvő ós éppen ekkor új fázisába lépő érdeklődést: ekkor indul meg a gótika építészetének tudományosabb igényű kutatása, mely egyrészt később a historizmushoz vezetett, másrészt a kor szélesen alkalmazott neogót építészete számára, annak munkáját megkönnyítendő, elméleti szabályszerűségeket keresett a gótikában. A tanulmány kiemeli