Századok – 1967

Történeti irodalom - Pickl; Othmar: Das älteste Geschäftsbuch Österreichs (Ism. Jenei Károly) 312

TÖRTÉNETI IRODALOM 313 Handlungsbuch des Judenburger Kaufmannes Clemens Körbler). Elismerés illeti a kiadót ós szerkesztőt, hogy a legrégibb osztrák üzleti könyvet kivonatosan közzétették. A bécsújhelyi kereskedőház alapítása a memmingeni születésű Alexius Fűnek nevéhez fűződik. A Funck-család tagjai a XIV. században Schwäbisch-Gmünd, Memmingen, Lindau, Augsburg, Nördlingen és Kempten városokban tekintélyes pozíciókat értek el. A XV. században különösen kiemelkedett memmingeni ág tagjai kereskedelmi társaságba tömörültek, és Alexius Funckot érdekeik képviseletére Bécsújhelybe küldték. Funck nem sokkal a magyar seregnek Bécsújhelyből való kivonulása után, 1492-ben telepedett meg a városban. 1497-ben feleségül vette Stainer Hippolyt bécsújhelyi polgármester leányát. Felesége révén rokonságba került Cuspinianusszal, a kor neves humanistájával, I. Miksa császár tanácsadójával. A XVI. század elején Alexius Funckot már Bécsújhely legtehetősebb polgárai között tartották számon, aki 1504—1515 között a városban nyolc házat, Nyugat-Magyarországon pedig több szőlőt vásárolt. 1514 —1515 ós 1517-ben Bécsújhely polgármestere. 1521-ben szülővárosában, Memmingenben történt látogatása alkalmával a pestisjárvány áldozata lett. Halála után a céget bizalmas embere, Michel Herman 1524-ig az özvegy javára vezette, 1525-től kezdve pedig átvette. Alexius Funckot, illetve a memmingeni kereskedelmi társaságot a bécsújhelyi kereskedő ház megszervezésére a város kedvező földrajzi fekvése és élénk tranzito-kereskedelme késztette. Bécsújhely a Velence felé vezető kereskedelmi út mentén feküdt. Nyugat-Magyarországgal sűrű úthálózat kötötte össze Mattersburg, Sopron, Ruszt és Kismarton irányában. Észak felé Bécsen át Morvaországgal és Sziléziával tudott kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni. Ösztönző erőt jelentettek ezenkívül a város kereskedelmi privilégiumai: a bécsújhelyi kereskedőknek a Habsburg-uralkodók országaiban élvezett vámmentessége és a város árumegállító joga. Mindezekhez hozzájárult, hogy r Bécsújhely a stájerországi vasáruk lerakodó helye volt, ahonnan Bécs, Nyugat-Magyarország és Morvaország vasáru szükséglete nyert rendszeresen kielégítést. Funck cége profiljába a vasárukkal való kereskedést is felvette. A közeli és helyi kiskereskedelme hasznát stájer vasárukba fektette be, melyeket azután a memmingeni Funck kereskedelmi társaságnak adott tovább. * A Funck-ház kereskedelmi tevékenységének egyik területét dokumentáló üzleti könyvek 5 kéziratkötetből állnak, és a bécsújhelyi városi levéltár állományába tartoznak. Pickl a 2801 beírt oldalt tartalmazó üzleti könyvek teljes terjedelmének a közzétételét nem tartotta szükségesnek, és ebben egyet is lehet vele érteni. Ehelyett az egyes kötetekből kivonatokat, fontosabb bejegyzéseket közölt. A bejegyzéseket nem eredeti rendjükben, hanem földrajzi és tárgyi kategóriák szerint csoportosította a következő i rendben: 1. adatok az üzletvitelre, 2. Alexius Funck kereskedése olasz árukkal Bécsben, 3. kereskedelmi kapcsolata Linz-cel és Dél-Németországgal, 4. kereskedelme Nyugat-Magyarországgal, 5. kereskedelme Stájerországgal és Karintiával, 6. helyi kereskedelme, 7. hitelügyletei, 8. nagyobb adósai és 9. üzeletfelei. Pickl az üzleti könyvek bejegyzéseit a XV—XVI. századi stájerországi kereskedelem történetéhez, a bécsújhelyi polgárság végrendeleteiből, valamint Nürnberg város leveleskönyveiből és vámjegyzékeiből stájerországi, sőt budai és pozsonyi kereskedőkre vonatkozó rokonszövegek kivonatos közlésével egészíti ki. Végül függelékben Alexius Funck végrendeletét közli,abócsi és bécsújhelyi nagykereskedelmi eladási és beszerzési árakról, továbbá egyes árukban elért bruttónyereségekről és jelentősebb üzletfelek árubeszerzéseinek évi összértékeiről jól szemléltető összeállításokat mellékel. Az egészhez differenciált név-, helynév- és tárgymutatókat készített, melyek a közölt forrásanyagban való tájékozódást lényegesen megkönnyítik. Az üzleti könyvekben minden üzletfél részére egy vagy több lapot nyitottak. Az egyes lapokon a tartozik és követel rovatban a bejegyzések kronologikus rendben követik egymást. Az üzleti könyvek lényegében adóskönyvek. Az aránylag ritkán előfordult készpénz üzleteket Alexius Funck és bizalmi embere, Michel Herman csak elvétve jegyezték fel. Az öt kötet kézirat a Funck-kereskedőház könyvvitelének töredékét képviseli.. Funck feljegyzései az árubeszerzésről, a vásárokon és piacokon kötött üzletekről, a helyi és távolsági kereskedelemről, valamint főkönyvei valószínűleg megsemmisültek. így a bécsiijhelyi kereskedőház tevékenységének egész terjedelméről nem lehet ítéletet formálni. Bár az üzleti könyvek csak a közeli kereskedelemről és detail-üzletekről tájékoztatnak, ennek ellenére a XVI. század kereskedelemtörténetének fontos forrását képezik, egyszerűen azért, mert hasonló értékű adatok a XVI. század első felére megközelítőleg sem állnak rendelkezésre. Az üzleti könyvek forrásértéke vitathatatlan, mert feljegyzései betekintést adnak a mindennapi életbe. Funck közelkereskedelme kiterjedt Stájerországon és Alsó-Ausztrián kívül Nyugat-Magyarországra, a határtól a Fertő-tón át Sopronig,