Századok – 1967
Történeti irodalom - Einzig; P.: In the Centre of Things (Autobiography) (Ism. H. Haraszti Éva) 310
310 TÖRTÉNETI IRODALOM míg viszont a baloldali csoportok síkraszálltak a Szovjetunióval való békés kapcsolatok megteremtéséért. Szerző rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a Rigában aláírt lengyel—szovjet fegyverszüneti szerződésnek, amelyről, mint mondja, a lengyel fél nem kérte ki a nyugatiak véleményét. A szerződós leverően hatott a német kormány elképzeléseire, és Németország helyzetét meggyengítette nemzetközi vonatkozásban, a nyugati közvélemény nem helyeselte a Curzon-vonal megsértését a lengyelek részéről, s mint a könyv rámutat, az orosz vezetők a Nyugatnál jobban ítélték meg a helyzetet. A lengyel fronton felszabadult erőket ugyanis most Vrangel ellen vetették be, Vrangel veresége pedig, amelyet követett az angol—szovjet kereskedelmi szerződés aláírása, tehát a szovjet kormány de facto elismerése az első nyugati nagyhatalom részéről, teljesen új helyzetet teremtett. Carrol szerint mindez nemcsak elvette a kedvet az intervenció további támogatásától, de formálisan is lehetetlenné tette azt, s megindította a szovjet kormány elismerésének folyamatát a többi állam részéről. Kiemeli, hogy a lengyel fegyverszünet és béke következtében beállott változások olyan időben erősítették meg a szovjet kormány pozícióját, amikor az igen súlyos, és talán egész jövőjót befolyásoló belső nehézségekkel küzdött. Carrol könyvéből feltárul az Egyesült Államok elutasító magatartása a szovjet kormánnyal való viszony rendezésében, a francia politika félelme mind a szovjet, rnind a német veszedelemtől, a nagyhatalmak ellentétei, s helyet kap — bár a többihez képest mérsékelten — az olasz kormányok kevéssé feldolgozott álláspontja is ezekben a problémákban. Mindezen túl egyértelműen áll az olvasó előtt Anglia és Lloyd George szerepe. Carrol, amikor ezt helyezi a tárgyalás előterébe, nem hallgatja el Lloyd Georgenak a franciáknál mérsékeltebb felfogását, de nem hagy illúziót afelől, hogy e mérséklet, e közvetítő szerep mögött az angol gazdasági és politikai érdekek húzódnak meg, ezek játsszák a döntő szerepet. Fényt vet a szovjet kormány politizálására is, amelyből az tűnik ki, hogy eredményesen használta ki a lehetőségeket. Mindezt kiegészíti a nyugati országok belpolitikai irányzatainak áttekintése, s egy-egy ponton Szovjet-Oroszország belső helyzeténél is elidőzik. Carrol álláspontjának, könyvének nagyonis vázlatos ismertetéséből kitűnik talán, hogy számos helyen nem érthetünk egyet megállapításaival, problémaállításaival, főként ami a szovjet politika egy-egy lépésének, tartalmának értékelését, a nyugati hatalmaknak a lengyel agresszió bátorításában játszott szerepót illeti. Annak ellenére, hogy egy-egy tényező súlyának, szerepének, a nagyhatalmak felelőssége mértékének megítélésében vitatható vagy vitatandó a könyv, mégis anyagában igen hasznos, megállapításaiban is gondolatébresztő Carrol professzor munkája, amely nem rokonszenvezik a proletárdiktatúra rendszerével, de reálisan ítéli meg az erőviszonyokat és sokoldalú képet fest tárgyáról. L. NAGY ZSUZSA P. EINZIG: IN THE CENTRE OF THINGS (AUTOBIOGRAPHY) (London, Hutchinson. 1960. 319 1.) AZ ESEMÉNYEK KÖZÉPPONTJÁBAN. ÖNÉLETRAJZ Paul Einzig, a világszerte ismert magyar származású angol közgazdász, mintegy félszáz közgazdasági munka, kézikönyv szerzője, ebben az önéletrajzszerű monográfiájában visszatekint élete utolsó 40 esztendejére. Műve nem kifejezetten önéletrajz: életéből annyit nyújt az olvasónak, amennyi a két világháború közötti időszak nagy eseményeivel volt kapcsolatos. Innen a cím: Az események középpontjában. Ha azonban elolvassuk Einzig könyvét, azt kell megállapítanunk, hogy a szerző nem az események középpontjában, hanem közelében élt. Többnyire a gazdasági és politikai események leírója, magyarázója volt. Néhány esetben gyors judiciumával, következtetőképességével, nagy szaktudásával és finom érzékével előrelátott. Gyors hírközlési és kommentálási lehetőségével pedig bizonyos esetekben befolyásolni tudta az angol vagy amerikai vezető pénzügyi körök magatartását vagy taktikai állásfoglalását. Einzig — könyve szerint — avval az elhatározással hagyta el 1919-ben Magyarországot, hogy ott legyen, ahol a sorsdöntő eseményeket alakítják. Anglia rövidesen befogadta. Az Economic Journal szerkesztője, J. M. Keynes, a világhírű közgazdász
