Századok – 1967
A történelemoktatás kérdései - Bodó László: A hadtörténeti irodalom és az életrajzi kisregények szerepe a szocialista hazaszeretetre nevelésben 268
A HADTÖRTÉNETI IRODALOM ÉS AZ ÉLETRAJZI KISREGÉNYEK 271 A megjelent kötetek fenti ismertetése korántsem teljes illusztrációja csupán annak, hogy az egyén miként azonosult a szocialista közösség érdekeivel, céljaival, és hogyan torkollott ez az azonosulás a tömeges hősiességbe, illusztrációja az áldozatvállalásnak, a bátorságnak, a hűségnek, a haza szeretetének. A Zrínyi Kiadó felszabadulásunk huszadik évfordulójára külön kötetben megjelentette a. magyarországi felszabadító hadműveletek történetét.2 A könyv első része elemzi az ellenforradalmi rendszer uralkodó osztályának népellenes, háborús politikáját, megvilágítva azokat a társadalmi, politikai okokat, amelyek a felszabadító harcok elhúzódását eredményezték. (Amíg Románia és Bulgária felszabadulása viszonylag rövid idő alatt bekövetkezett, a magyarországi hadműveletek mintegy fél évig tartottak.) Érdeklődésre tarthat számot annak bemutatása, hogy a Szovjet Hadsereg gyors és eredményes balkáni előretörése mily nagy nyugtalanságot váltott ki Anglia és az Egyesült Államok politikai, katonai vezetőköreiben, s milyen terveket szőttek arra vonatkozólag, hogy a szovjet csapatokat megelőzzék Közép-Európa egyes területein, így hazánk nyugati, dényugati térségében is. Eddig a széles olvasóközönség előtt nem ismert részletességgel mutatja be a frontparancsnokságok, a politikai és a pártszervek ama intézkedéseit, amelyek a felszabadító csapatoknak a proletár internacionalizmustól áthatott magatartására irányultak a felszabadult területek lakosságához való viszonyukat illetően. A proletár internacionalizmus számtalan megnyilvánulása ösztönzőleg hatott demokratikus átalakulásunk gyors kibontakozására, az antifasiszta erők tömörítésére, akciókópességére. A történelmi hűségnek megfelelően — a legújabb kutatások alapján — ismertet meg azokkal a nehézségekkel (pl. a támadó hadműveletek közbeni új csapásirányok meghatározása, az ehhez szükséges harccsoportosítás, a, sérült harceszközök menetközbeni javítása stb.), amelyeket a felszabadító Szovjet Hadseregnek le kellett győznie azért, hogy népünk mind kevesebbet szenvedjen a háborútól. Nagy megelevenítő erővel sorakoznak fel az olvasó előtt a Nyíregyháza, Debrecen, Székesfehérvár ós Budapest térségében lezajlott harcok. A hősiesség nagyszerű példái elevenednek meg Lebegyenko, Roszkopanszkij gárdisták és Sztarikov őrmester félelmet nem ismerő bátorságában. Közel két évtizedig váratott magára a Szovjet Hadsereg magyarországi hadműveleteit feldolgozó hazai történeti mű. Tóth Sándor munkája4 a magyarországi hadműveleteket a korabeli nemzetközi politikai törekvések szerves részeként tárgyalja, s részletesen elemzi az eredményes hadműveletek hatását a nemzetközi politikai élet változásaira. Foglalkozik a felszabadított területek társadalmi, politikai törekvéseivel, az antifasiszta, a demokratikus erők előretörésével, a még megszállt területek ellenállási mozgalmával, a magyar partizáncsoportok harcainak eseményeivel, elemzi ezek jelentőségét és hatását a felszabadító hadműveletekre. Bizonyítja, hogy a Szovjet Hadsereg 7. gárdahadseregében, a 46. hadseregben és a 18, önálló gárda-lövészhad test kötelékeiben kisebb magyar katonai csoportok is harcoltak. Az ismertetett művek nemcsak a történelemórák tényekben és érzelmekben gazdag légkörét biztosítják, de szinte kínálják azt a lehetőséget, hogy mind a szakköri, mind az ifjúsági szervezeti tevékenység közepette a felszabadító harcok emlékeinek felderítésével, ápolásával, gondozásával is készüljenek tanítványaink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ötvenéves év fordulójának méltó megünneplésére. E munkák nemcsak a történelemórákon, a szakköri és ifjúsági szervezeti foglalkozásokon hasznosíthatók, hanem az osztályfőnöki órák etikai tárgyú beszélgetésein, vitáin is. (Pl. A haza, az igazi hazaezeretet; a közösségi ember legfőbb tulajdonságai; eszmények, eszményképek, példaképek szerepe, jelentősége a felnőtté válásban; az internacionalizmus; a helytállás, felelősségvállalás, hűség; az ember társadalmi értéke témákkal foglalkozó középiskolai osztályfőnöki órákon.) Az oktató-nevelő munka fentebb jelzett szervezett alkalmain nemcsak a tudományos munka produktumai használhatók fel nagy haszonnal, hanem azok az irodalmi igénvnyel írt kisregények is, amelyek az ellenállási mozgalom hőseit mutatják be, s állítják e hősöket — gazdag érzelmi hatással — tanulóink elé. Ezt a nevelési feladatot segíti a Zrínyi Kiadó „Fegyver a munkáskézben" sorozata. Az eszményképek formálásában a legtöbbet a kommunista hősök életéből meríthetünk. A szocialista hazaszeretet, a munkás nemzetköziség érzelmi megalapozásában komoly jelentősége van az olyan katonai példaképeknek, mint Zalka Máté, aki szívvelг Lásd erre A magyarországi felszabadító hadműveletek 1944—1945. Bpest. 1964 valamirt A Nagy Honvédő Háború V—VI. kötetének vonatkozó fejezeteit. 3 Tóth Sándor: A Szovjet Hadsereg felszabadító harcai Magyarországon. Zrínyi Kiadó, 1965.
