Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
260 G LATZ FERENC В) Külön szavazat A magyar történelmi társulat alapítói legelső összejövetelükben 1867 évi február 2-án az ezen cím alatt keletkezendő társulat programját állapították meg, és február 4-ón egy alapszabályi javaslatot szerkesztettek, mely szerint a társulatot alakították volna pártfogó tagok, kik legalább 100 forintnyi alapítványt tettek, résztvevő tagok, kik a társulat céljaihoz óvenkinti 5 forint fizetéssel hozzájárulnak, és rendes tagok, az az, a történeti tudományok valamely ágában működő szakférfiak, kiknek száma meglenne határozva, és kik a társulat rendes tagjai által érdemeik elismeréseid, vagy tevékenységük megnyerésére választatnak. Ezen tervezettől a f. é. február 7-én tart ott értekezletben lényeges eltérés történt, a mennyiben t.i. az határoztatott, miszerint a pártfogó és résztvevő tagoknak döntő befolyás engedtessék a társulat ügyeiben éspedig az anyagi ügyekbe szintúgy, mint a szellemi működésre. Az újabb javaslat szerint a társulat minden tagjai közgyűlésen választó jogot gyakorolnának, és kebelökből egy választmányt neveznének ki 3 esztendőre, mely választmány évenkint harmadrészében pótválasztás által megújítatnék, és hivatva volna arra, hogy a társulatot képviselje, annak kitűzött célját elősegítse és általában, hogy működés központja legyen. Az eredeti terv szerint tehát bizonyos számú, élethossziglan, pályatársak által választott rendes tagok vállán feküdne a működés súlya, — a módosítvány, vagy inkább újabb tervezet szerint ellenben a nagy közönség választ rövid időre választmányt, nemcsak szakférfiak, nemcsak írók sorából, hanem minden megszorítás nélkül, kivévén, hogy valaki pénzbeli járulókra kötelezte magát a társulat irányában. Tökéletesen méltánylom azon indokokat, melyek az utóbbi indítvány általam mélyen tisztelt indítványozóit vezérelte, ós melyek célja az volna, tömeges részvét által a társulatnak anyagi segélyforrásokat biztosítani. Az is hozatott fel ajánlásául, hogy ez által a társulat democratiai alapra fektettetik. Mi köze van a democratiának, a népuralomnak tudományos feladatokra, azt felfogni nem vagyok képes, de ama másik indok is, hogy t.i. a társulat vagyona az úton szaporodnék kelletinél kedvezőbb feltevésen látszik alapulni, mert a választójog nem lehet oly nagy ösztön a társulat iránti részvétben és támogatásban, mint azon meggyőződós, hogy a pénzbeli hozzájárulás a hazai mívelődést hatalmasan előmozdítja; de különben is a földtani társulat2 1 példája mutatja, hogy a társulatnak ily alapon szervezése nem biztosítja a közönség nagyobb mérvbeni támogatását. Mind ezeknél fogva el nem titkolhatom nagy aggodalmamat, hogy a harmadik értekezletben túlsúlyra kapott indítvány a keletkezendő társulat kárára fog válni, hogy ezen az úton a társulat tekintélyt magának nem fog szerezni, és hogy az úgynevezett democratizálás nálimk, hol az alaposságra, mélyebb tanulmányokra úgyis kevés a hajlam, az irodalmat inkább el fogja silányítani, a felszínen járatni, mintsem emelni. Aggodalmam van, hogy a február 7-én elfogadott indítvány a miként lát hatólag még a beleegyezők keblére is nem megnyugtatólag hatott, ezen társulatot szellemi tevékenységében háborgatandja, ós hogy abban nem a szellemi érdekek lehetnek mindig a döntők. Magyar íróvá lenni a jelenkorban még mindig bizonyos heroicus elhatározással jár. Anyagi hasznot nem vár, nem reményi egyik írótársunk sem. A mi őt a legháládatlanabb tevékenységre buzdítja, az nem egyéb, mint a tudományok iránti önzetlen szeretete, és legfeljebb a mívelt közönség elismerése. Legfőbb jutalma, ha pályatársai, ha egy tekintélyes irodalmi testület az elismerés koszorúját nyújtják neki, ha ily intézet tagjává avattatik. Midőn a magyar tudományos akadémia mostani szervezete szerint még a levelező tagok állása is csak annyiban különbözik a hallgató közönségétől, hogy a levelező tag széke másutt áll, és hogy neki felszólalni szabad, de választási ós szavazati joga nincs, miért akarnók mi, a másik szélsőségre menvén, az írókat elkedvetleníteni, kiknek megnyerése, egyesítése a történelmi társulatnak célja? Az akadémián kívül álló erők egyesítéséről azonban szó sem lehet, ha az utóbbi javaslat elfogadtatik. A legutóbbi indítvány azon chablon, mely szerint speculatiora ós anyagi nyerészkedésre egyesült részvénytársaságok alakulnak, de a miatt, hol idegen anyagi vagyon kezeléséről van szó, helyén van, az nem alkalmazható oly társulatnál, melynek feladata a 11 A Magyarhoni Földtani Társulat Alapszabályai. A Társulat 1850-ki September 3-kán tartott közgyűlése helybenhagyása szerint kiadta Kováts Gyula társulati titoknok. Pesten, 1851.
