Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
A MAG Г AR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE 247 Az alapszabály egyébként felépítését tekintve nem sokban tér el a korabeli társulati szabályzatoktól. Lukinich Imre említett munkájában állítja, hogy a Társulat 1845. évi alapítási kísérleténél kialakított alapszabálytervezet10 0 a Világos utáni társulat-alapítási törekvések kiindulási pontja volt,101 mégis semmi jel, semmi hivatkozás sem mutat arra, hogy akár a tartalmi, akár a szerkezeti kérdésekben kapcsolat lenne a 45-ben összeállított tervezet és a 67-es alapszabályok között. Ha már ilyen hatásokról beszélhetünk, sokkal inkább a vitákban példaként is említett Társulatok alapszabályaiban kell azokat keresnünk. A társulat eredeti alapszabálytervezete és a Kisfaludy Társaság példájának összefüggéséről esett már szó. Csak általánosságokban vonható párhuzam a másik reformkori társulat, a Természettudományos Társulat és a Történelmi Társulat végül is elfogadott alapszabálya között.10 2 Noha jogosan hivatkozik Horváth Mihály úgy e társulatra — példaként —, mint amelyik széles körben, az ország nagy részét átfogva számos természettudományos kérdésekkel foglalkozót tömörít soraiba,10 3 mégis mivel a két tudományág társadalmi helye különböző, társulatuk is más és más felépítést kívánt. Nagyobb a hasonlóság a Történelmi Társulat működési elvei — különösen Csengeryék első javaslata — és a Földtani Társulat alapszabálya között.10 4 Ez utóbbi minden jelentkezőt felvett tagjai közé (9. §), 5 forintos és százforintos tagjai voltak (10—13. §), célkitűzésül elsősorban a közönség — mesteremberek, mérnökök, gyárosok — tudományos érdeklődósét kívánta felkelteni. Biztosra vehető, hogy Thaly Kálmán az alapszabályok fogalmazása közben forgatta a Délszláv Történelmi Társulat német nyelvű, 1857-ben jóváhagyott alapszabályát. Az alapszabály a Századok iratai között találhatóThaly kéziratos feljegyzésével.10 5 Első részében aTársulat működési körét taglalja, felsorolja, milyen jellegű történelmi, régészeti források, dokumentumok gyűjtését, feldolgozását tartja céljának, majd a társulat folyóirata, az ,,Arkiv za povjestnicu jugoslavensku (Archiv für südslavische Geschichte)" szerkesztési irányelveit ismerteti. (A korabeli gyakorlattól eltérően a Történelmi Társulat is az alapszabályokban engedélyeztette a Századok megindítását. 32—34. §.) Tagja bárki lehetett, s a tagság két kategóriára oszlott: közreműködő (Mitwirkende) és támogatókra (unterstützende Mitglieder, 10. § a, b). Minden tagnak szólási és szavazási joga volt (12. §). A vezetést 6 tagú elnökség viszi, kiket 3 évre választanak, és egyharmaduk évente kilép az elnökségből (18. §; vö. Tört. Társ. Alapsz. 22. §). Választási mechanizmusa szintén igen hasonlít a Történelmi Társulatéra (21. §; vö. Tört. Társ. Alapsz.: 21., 22., 23. §). E más társulatok példái természetesen csak részletekben és egyes szervezeti kérdésekben lehettek formáló hatással a Történelmi Társulat alapszabályainak kialakítására, mert az alapelveket, mint az előértekezleteken látszott, döntően az adott helyzet különböző tudománypolitikai elképzeléseinek összecsapása alakította ki. 100 Közli: Tilkovszky Lóránt: Kísérlet Történelmi Társulat alapítására 1845-ben. Századok, 1966. 4 — 5. sz. 955 — 961. 1. 101 Lukinich Imre: i. m. 15 —16. 1. 102 A Királyi Magyar Természettudományos Társulat története... Függelék. 219.1. A szervezet leírása: 220 — 221. 1. 103 Századok 1867, júl. 10. 1. id a Magyarhoni Földtani Társulat Alapszabályai. A Társulat 1850-ki.. . 105 Statuten des Vereines für Südslavische Geschichte und Alterthümer (am 12. Juli 1857 Nr. 16458/607 durch Seine Excellens den k.k. Herrn Minister des Innern bestätiget). Századok Irattára.
