Századok – 1967

Vita - Vita a feudáliskori magyar történet periodizációjáról 155

176 VITA A FEUDÁLISKOR.! MAGYAR TÖRTÉNET PERIODIZÁCIÓJÁRÓL 176 egyes francia gazdaságtörténészeknél vagy a holland Slicher van Bath-nál többé-kevésbé háttérbe szorul, vagy esetenként éppenséggel eltűnik az az alapvető történeti kategória, amelyet a marxisták termelési viszonyoknak, osztályviszonyoknak neveznek; közvetlenül kiderült volna, hogy a „kibontakozások, fellendülések és krízisek, depressziók szemszögéből" történő periodizáció esetében elhalványulnak a különböző termelési módok, társadalmi formációk alapvető korszakai és a feudalizmus kora több vonatkozásban összemosódik a kapitalizmuséval. Egy ilyen szembeállítás esetén világossá válnék . . . , hogy ez irányzat egyes képviselői nem fordítanak kellő figyelmet a termelési viszonyok átalakítására és átalakulására, az embernek a természettel szemben folytatott küzdelmével együtt a társadalmi elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelmére, az osztályharcra, ami lehetővé teszi, hogy a termelőerők, a technika fejlesztése terén elért eredmények csakugyan a társadalom előrehaladását szolgálják. — Félreértés ne essék: jócskán van mit tanulnunk francia gazdaság- és társadalomtörténészektől, főleg módszereket, technikákat, történeti statisztikát stb.; mindezt azonban a marxista bírálat rostáján kell megszűrnünk és kritikailag szembesítenünk a történelmi materializmus elméletével ós módszertanával. S akkor nyilván az fog kiderülni, hogy talán éppen a periodizáció terén, amely a történeti fejlődés egyes szakaszainak kvintesszenciáját sűríti össze, éppen a periodizáció terén nyújtja számunkra ez az irányzat aránylag a legkevesebb tanulságot." Gsak az egyetemes történet marxista periodizációja szolgálhat egyik kiindulópontul a feudáliskori magyar történelem periodizációs kérdéseinek helyes megoldásához: „éppen akkor fogjuk tudni a periodizáció révén is megragadni, érzékeltetni a magyar történelem sajátos és egyedi jellemzőit, nemzeti mozzanatait, ha hazai történetünket az egyetemes fejlődésmenethez viszonyítjuk; ha a társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeit viszonylag legtisztábban kifejező klasszikus fejlődésmenettel, a feudalizmus esetében a nyugat-európai fejlődéssel konfrontáljuk, — amelynek elemzése alapján a marxizmus klasszikusai a feudális fejlődés legfőbb általános törvényszerűségeit leszűrték, — amelynek konkrét tényanyaga alapján a szovjet medievisztika a feudalizmus történetének általános periodizációját megalkotta". Ha ebben egyetértünk — mondotta —, akkor „mai vitánk tulajdonképpeni alapreferátumát . . . számos vonatkozásban értékes tartalma mellett is, meg kell bírálnunk, amiért az egyetemes történeti szemléletet, össz-európai szempontú kiindulást nem, illetve csak nagyon korlátozottan alkalmazta. Függetlenül most már attól, készült-e a feudalizmus marxista egyetemes történeti periodizáciájára vonatkozó külön anyag avagy sem, — a magyar problematikát tárgyazó előterjesztést is ebben a szemléletben kellett volna elindítani". El kellett volna többek között mondani ••— fejtette ki Pach Zsigmond Pál —, hogy a „marxista egyetemes történeti kutatások . . . mai színvonalán hogyan látják az egyetemes történészek a feudális társadalmi-gazdasági formáció fejlődése... fő szakaszainak időbeli határait, kronológiai kereteit, legalábbis az általános törvényszerűségeket viszonylag legtisztábban reprezentáló nyugat-európai feudalizmus történetében; meg kellett volna mondani, mely századokat tekintik Nyugat-Európában a korai, az érett stb. feudalizmus periódusának; esetleg hozzá lehetett volna fűzni : mi az uralkodó vélekedés e korszakok kronológiai határai tekintetében, és milyen nézeteltérések, viták vannak ezen a téren. Csak akkor, ha lehető szabatossággal tudatosítjuk, hogyan helyezi el az egyetemes történet a feudalizmus szóban forgó szakaszait, csak ebben az esetben tudjuk igazán bekapcsolni, beágyazni a magyar középkor történetének periodizációját az összfejlődés folyamatába; csak akkor tudjuk megállapítani, hogy hazai történetünk magában a periódusok időbeliségében hogyan viszonyul a nyugat-európai feudalizmus történetéhez: mi ebben a klasszikustól eltérő, a sajátos; majd további egybevetéssel, összehasonlítással: mi benne a szomszédos közép-kelet-európai országokhoz képest is eltérő, egyedi, — nemzeti." * Fel kellett volna vázolni — és ez még előbbre való követelmény —: „hogyan határozza meg a marxista egyetemes történet a feudális formáció fejlődésének... főbb szakaszait; mit ért azokon; mik a legfontosabb ismérvei a korai, érett, késői feudalizmusnak stb. Egy ilyen fogalmi meghatározásnak logikai-történeti szempontból mindenképpen meglenne az indokoltsága, szükségessége egy olyan nagyszabású munkálat megindításakor, aminő Magyarország történetének 10 kötetben leendő összefoglalása, — meglenne a létjogosultsága még akkor is, ha a feudális-kori történet említett periódusai meghatározásában teljes egyöntetűség uralkodnék a nemzetközi marxista tudományosságban." Amint azonban tudjuk — Bartha Antal is utalt rá —, erről nincsen szó; ez még indokoltabbá teszi a követelményt: ,,a feudális termelési mód, a feudális társadalmi-gazdasági formáció fő korszakainak kritériumait igyekezzünk lehető szabatossággal, egyben kellő sokoldalúsággal számba venni".